A pénzügyi szolgáltatások virtuális valósága

A pénzügyi szolgáltatások virtuális valósága
August 8, 2018 Krisztian Toth
virtuális valóság

A nem is olyan távoli jövőben nem varázsgömbökbe nézünk majd, hanem fura kinézetű szemüvegekbe, hogy lássuk a valóság új dimenzióit. Az élmények pedig nem merülnek ki a hullámvasutazásban és a szörnyek harcában – a bankok és a biztosítók már készülnek, hogy szélesre tárják virtuális kirendeltségeik kapuit.

virtuális valóság

 

A legnagyobb nyomás a fogyasztókon van

A fogyasztó-orientált szakmai rendezvények, mint amilyen például a CES, mindig nagy szerepet játszanak az új technológiák megismertetésében és elterjedésében, akármilyen furcsának is tűnnek elsőre. A legutóbbi ilyen óriásrendezvény, a CES Asia, június végén került megrendezésre, és nem okozott csalódást, kellően színes képet festett a futurisztikus fogyasztói technológiáról.

A színtiszta szórakoztatáson és a határokat feszegető furcsaságokon kívül a robotok voltak még ott mindenütt, és olyan formákban, amelyek lehetséges használatuk minél szélesebb körét voltak hivatottak bemutatni. Az esemény által felvázolt világkép szerint a fogyasztókat repülő autók veszik körül, egy teljes mértékben hálózatba kapcsolt okos otthonban élnek, amelyet automata rendszerek szolgálnak ki, a VEDÁ-któl a dolgok internetéig.

Egyelőre persze ezek csak a jól ismert hívószavak. Ami ennél is érdekesebb, az az, hogy a gyártók már egy ideje kíméletlenül törtetnek előre a virtuális valóság- és kiterjesztett valóság megoldásaikkal, és már azt is jelezték, hogy ezeket a cégek korábban alkalmazhatják, mint a fogyasztók – ami egy önmagában is egyedülálló jelenség volna.

 

Tegyük félre a szokásos szkepticizmust

A VR és az AR technológiák leginkább arról ismertek, hogy igencsak fura (szemüveg-) viseletet igényelnek, valamint jó adag türelmet a felhasználó részéről. Hogy lehet tehát, hogy már az üzleti alkalmazásuk is valódi értelmet nyert?

Egyrészt azok a szemüvegek nincsenek is annyira útban, ha munkáról van szó, mint amikor szabadidős helyzetben próbáljuk használni őket. Az pedig, hogy a modelleket úgy láttatja, mint ahogy élőben fognak kinézni, a mérnökök számára olyan előny, amellyel boldogan élnek a komfort rovására. A távmunkások minden iparágban csak nyerhetnek azzal, ha a szemüveg “képernyőjén” látottakat könnyen megoszthatják kollégáikkal.

Ezek az előnyök lefordíthatók komoly megtakarításokra is, ha a működési költségeket nézzük: a Forbes beszámolója szerint akár 40 százalék is elérhető a VR-technológia segítségével bizonyos iparágakban. Annak ellenére, hogy a pénzügyi szektorra vonatkozóan pontos adat nem áll rendelkezésre, a bejelentések száma és a témával foglalkozó tanulmányok azt sejtetik, hogy a bankok és a biztosítók már szintén elkönyvelhették kezdeti sikereiket az új realitás aranyásóiként.

 

Mit tartogat a VR és az AR a pénzügyi szolgáltatói szektor számára?

A biztosítási szektor a technológia első alkalmazói közé tartozik, leginkább a szimulációk és a továbbképzések révén. Autós balesetek, lerobbant gépek, vagy az új munkatársak betanítása mind remek alkalom arra, hogy a virtuális valóságot használjuk. A KPMG friss jelentése szerint az adaptálási mutatók egyre gyorsabban növekednek majd, ahogy az iparág tudomást szerez az új lehetőségekről, és a technológia kifinomultabbá válik.  

Még érdekesebb, hogy a VR és az AR egy újfajta lehetőséget is kínál a biztosítóknak: még pedig azt, hogy olyan termékeket fejesszenek, amelyek felmérik ezen technológiák kockázatait tömeges használat esetén (például balesetek, biztonsági kockázatok, személyi jogok megsértése, stb.). A KPMG becslése szerint az ilyen eseményekből fakadó veszteségekre fizetett összeg elérheti a 20 millió dollárt is.

Más pénzügyi szolgáltatók, mint például a bankok és hitelintézetek, értékes adathalmazon ülnek, amely elemzésre vár, lehetőleg olyanra, amely gyorsan elkészíthető, és könnyen értelmezhető. A Citibank egy holografikus munkaállomással kísérletezik, amellyel a kereskedési szolgáltatások igyekszik új szintre emelni, míg a Wells Fargo egy virtuális környezet megteremtésén fáradozik, ha úgy tetszik, egy virtuális bankfiókon, ahol az ügyfelek és a tanácsadók interakcióba léphetnek egymással, a lengyel Comarch pedig szintén az ügyfélkommunikáción próbál javítani egy kiterjesztett valóságban.

A francia óriásbank, a BNP Paribas is már tavaly bejelentette, hogy hamarosan kijön egy VR-alapú alkalmazással és egy sor új szolgáltatással a lakossági piacra. Ennek segítségével az ügyfelek más módokon is intézhetik banki ügyeiket, illetve könnyebben hozhatnak pénzügyi döntéseket, és a banki is egy új típusú működésre állhat át.

A fizetési megoldások területe is olyan, ahol a bankok és a megoldás-szállítók motiváltak az új technológia bevezetésére. A Worldpaynek vannak virtuális termináljai a kisebb, és AirPIN szolgáltatása a nagyobb vásárlásokhoz, mindkettő új generációs fizetési megoldás, amelyet az ügyfelek elvárnak és örömmel fogadnak. A Payscout viszont egy virtuális környezetet hozott létre, ahol az ügyfelek kézzelfogható termékeket vásárolhatnak, Visa Checkout-tal fizethetnek, és van egy virtuális hely az adományok számára is.

A legtöbbet tárgyalt téma a pénzügyi szolgáltató szektorban az, hogy vajon a virtuális terek helyettesíthetik-e a bankfiókokat hosszú távon. A kizárólag digitálisan működő bankok és a mobil bankolás megjelenésével ez egy időszerű kérdés, és a megtakarítási potenciál is hatalmas. A pénzintézetek folyamatosan keresik a megvalósítható megoldásokat, ugyanakkor óvatosak is, hogy nehogy az ügyfelek rosszul reagáljanak ezekre az újításokra. Mindenesetre az biztos, hogy a fogyasztók között terjed az AR/VR koncepciója és a kapcsolódás lehetőségei (egy kellemes, könnyen használható virtuális térben bankolni sokaknak vonzóbb, mint egy nem is olyan közeli, kopott bankfiókba betérni) sokakban bizalmat ébresztenek.

 

Tartson lépést a pénzügyi technológiai hírekkel – Iratkozzon fel kétheti hírlevelünkre most:

scolvo-newsletter