Verseny helyett vállvetve küzdés

A technológiai fejlődés következményeként a pénzügyi tanácsadó szakemberek egyre inkább aggódnak, hogy a szolgáltatásaik iránti igény is eltűnik, és feleslegessé válnak a sok robot-tanácsadó mellett.

Bár a technológiai fejlesztések valóban eltüntettek pár munkahelyet bizonyos iparágakban, mindig az alacsonyabb képzettséget igénylő foglalkozásokat sújtotta jobban, valamint azokat a szektorokat, amelyek nem voltak képesek az átalakulásra. Másfelől azonban a nyertes stratégia is mindig az üzleti modell újragondolása volt. Ahogy a pénzügyi piaci tanácsadó cég, az Aite fogalmaz: “egy átmenet zajlik a termék-alapú üzleti modelltől a tanácsadás-alapú irányába”.

A haladó gondolkodású szervezetek máris élvezik a technológia (automatizálás) és a humán szolgáltatások egészséges keverékének előnyeit. Ezek a szervezetek felismerték, hogy egy ilyen mix áthidalhatja a generációs igény-különbségeket (az ügyfélre figyelés sosem lesz unalmas) és kompenzálhatja a profit egyébként általános erodálódását, amelyet a fintech cégek megjelenése okoz. Megértették, hogy a kizárólag tranzakciós jellegű szolgáltatásokra mindig lesz kereslet, és csak veszíthetnek, ha megpróbálnak ez ellen küzdeni. A kulcsszó a kombináció, nem a verseny.

Érdekes megjegyezni azt is, hogy míg a jelenleg dolgozó pénzügyi tanácsadók attól félnek,hogy a technológia átveszi az uralmat, vagy legalábbis elveszi bevételi lehetőségeik nagy részét, azokat, akik jelenleg tanácsadónak tanulnak, más aggodalmak gyötrik. A szakmáról alkotott közfelfogás, az alacsony pályakezdő bérek, valamint a nemi egyenlőtlenségek vannak a lista élén, míg a technológia nem játszik döntő szerepet a karrierválasztás során. Végsősoron a legtöbb diák úgy gondolja, a szakmát sokkal inkább az teszi vonzóvá, hogy tudnak az embereknek segíteni, illetve egy dinamikus iparágban tudnak dolgozni, mint az, hogy mennyit kereshetnek ezzel (38%, 34%, illetve 30%).

Amikor a robotoké (kellene hogy legyen) a terep

Ahogy az ügyfelek egyre inkább azonnali választ várnak a kérdéseikre, valamint kényelmes online elérést a nap huszonnégy órájában, elkerülhetetlen, hogy a robot-tanácsadók átvegyenek néhány feladatot. Ha hozzávesszük ehhez azt, hogy a technológia egy új típusú bizalmat hoz az átláthatóság révén (ami létfontosságú a fiatalabb generáció bevonzásához), könnyű belátni, hogy az iparág miért hajlik az úgynevezett hibrid modell bevezetésére. A különböző csatornákon kínált különböző szolgáltatások költségcsökkenést is eredményeznek, amely ellensúlyozhatja az erodálódó árakat.

Itt van néhány (leginkább tranzakciós jellegű) szolgáltatás, amelyet ha automatizálunk, több értéket tud termelni, különösen a fiatalabb generáció és a kevésbé tehetős ügyfélbázis számára, egy fejlődő piacon:

• Segítség az ügyfeleknek a számlanyitásban
• Egyszerű ügyletek, mint például átutalás teljesítése
• Adat-aggregáció
• Általános befektetési vagy megtakarítási ajánlatok algoritmusok alapján

Amikor az embereké (kellene hogy legyen) a terep

Egy ügyfélközpontú, tanácsadás-alapú működési modellben a pénzügyi tanácsadók szerepe jól körülhatárolt, és olyan erősségekre épít, amelyek kizárólag az emberekre jellemzőek. Az empátia, a szociális intelligencia, a tanácsadás komplex eseményekhez való igazítása csak néhány ezek közül.

Egy humán tanácsadó képes az ügyfelekkel olyan kapcsolatot kiépíteni, amely nem csak a pénzük menedzselésére korlátozódik, hanem az ügyfél jólétére (pénzügyi és érzelmi jólétére egyaránt) is kiterjed – akárcsak egy terapeuta esetén. Ha nem mennek simán a dolgok, a piac lomha, az ügyfél új élethelyzetbe kerül, egy jó tanácsadó nem csak új termékeket ajánl, hanem beavatja az ügyfelet a folyamatokba az eddig megszerzett információkra alapozva a tanácsadást, és végig mellette marad a bizonytalansággal teli időszakban. Vagyis a tanácsadó munkája komplexebbé válik, de több jutalmat is rejt, a speciális ismeretekre pedig nagy lesz a kereslet.

Nézzünk néhányat azok közül a feladatok közül, amelyeket az új tanácsadói szerepben el kell látni:

• Az ügyfeleket az ő érdekeik alapján ellátni új ismeretekkel
• Komplex élethelyzetekre és váratlan eseményekre regálni a tervezés során, a célokat priorizálni
• Komplex ügyeket és befektetési helyzeteket megoldani (pl. becsapós ügyletekre figyelmeztetni)
• Magas szintű piaci áttekintést nyújtani úgy, hogy figyelembe vesszük az ügyfél költési nem-befektetési jellegű költési szokásait is
• Hatékonyan védeni az ügyfél által kiadott információkat

Bár a ma és a holnap pénzügyi tanácsadóinak egyaránt emberi, érzelmi képességeikre kell építeniük, egyúttal a technológiát is magabiztosan kell kezelniük anélkül, hogy megpróbálnának versenyezni vele. Jusson eszünkbe a holisztikus megközelítés: verseny helyett együttműködés.

Tartson lépést a pénzügyi technológiai hírekkel – Iratkozzon fel kétheti hírlevelünkre most:

The post Jobbá teszi a technológia a pénzügyi tanácsadást appeared first on Scolvo.

Mennyire nagy?

Mindannyian érezzük, hogy a digitalizáció terjedésével és egyre több szereplő bekapcsolódásával egyre több adat keletkezik, de ha számokat akarunk látni, amelyek alátámasztják az érzéseinket: az IDC azt mondja, 2025-re 163 zetabájt lesz. Ez tízszer több, mint a mostani, és a cégek részesedése a tortából 60 százalék. Nem meglepő tehát az sem, hogy a pénzügyi szolgáltató iparág is rengeteg adatot termel. Tranzakciók százmilliárdjait bonyolítják le minden nap, és a szabályozási követelmények, amelyek ezeknek a tranzakcióknak az információit hozzáférhetően tartják, a fent említett adatmennyiség jó részét kiteszik.

A pénzügyi szolgáltatók big data-befektetései, beleértve az adatvagyon menedzselését és elemzését, 2018-ban elérik a 9 milliárd dollárt (SNS Telecom & IT), és a következő három évben 17 százalékos éves növekedést mutatnak majd. Az IDC szerint a bankszektor az egyik, amely a legtöbbet fog költeni big datára és üzleti analitikai megoldásokra. Ugyanakkor ezt a rengeteg költés egy másik iparágat is fellendít, méghozzá a szoftvergyártókét. A big data megoldásokból származó bevételek 2017-ben 149 milliárd dollárra rúgtak, és ez az összeg öt éven belül majdnem duplájára, 260 milliárd dollárra nő majd.

Mennyire hasznos, ami nagy?

A probléma az, hogy a cégek által összegyűjtött legtöbb adat úgy marad: összegyűjtve, de sohasem elemezve. Csak remélhetjük, hogy a helyzet javult a Forrester 2016-os felmérése óta, amikor a cégek adatvagyonának 60-73 százaléka teljesen kihasználatlan volt. Ez tehát egy kincsesbánya lehet, és nem csak (direktben) a nagyobb bevétel szempontjából. Az analitika segít a vállalatoknak az ügyfél-elkötelezettség növelésében és új termékek kitalálásában, amelyek létfontosságúak a mai üzleti környezetben. A Dresdner Advisory Services 2017-es tanulmányában máris jobb képet fest, állítva, hogy a cégek 53 százaléka már használ üzleti analitikát, közülük is leggyorsabban a távközlési és pénzügyi szektor adaptálja az új technológiát.  

Használja az ügyfelek megelégedésére

Tehát a big data-elemzés az előre vezető út a pénzügyi szolgáltatások számára is. De melyek a legjobb gyakorlatok ezen a területen? A jelenlegi üzleti környezetben nem lehet sikert elérni anélkül, hogy megértenénk az ügyfeleinket. A pénzügyi szolgáltatóknak is jobban ki kell szolgálniuk a vevőiket, különösen mivel az egész szektor folyamatos fenyegetésnek van kitéve az új piaci szereplőktől, amelyek már mindent erre az elvre építenek fel. Adatszempontból a legalapvetőb, hogy olyan adatot gyűjtsünk, amely tiszta és biztonságos használni, és innen lehet fejleszteni abba az irányba, amikor az analitika révén növeljük az ügyfél-elégedettséget.  

Az ügyfél viselkedése sok támpontot ad arra vonatkozóan, hogy milyen marketing-tevékenységgel találnánk célba nála, könnyebbé teszi a hitelbírálatot, akárcsak a csalások felderítését. Az újfajta viselkedési mintázatok innovációra sarkallják a cégeket, például hogy olyan új kereskedési megoldásokat vezessenek be, mint amilyen a High-Frequency Trading (HFT), ahol az adat-algoritmusok keresik meg a kereskedési lehetőségeket és hozzák meg a döntéseket, emberi beavatkozással vagy akár anélkül.

Felfedezésre váró területek

Ha a vevőre alapozzuk az üzleti döntéseinket, az első dolog, hogy kitaláljuk, mit akar valójában. A bankoknak nehézséget okozhat alkalmazkodni ehhez a nézőponthoz, hozzátéve, hogy a kisebb bankok általában jobban ráéreznek erre, de a pontos targetálást egyikük sem hagyhatja figyelmen kívül. A nagyobb bankok harmadik felet is bevonhatnak, hogy segítsen a marketing és értékesítési tevékenység targetálásában.

A vevői viselkedésről (például megtakarítási és költési szokásokról) rendelkezésre álló adatok elemzése által a bankok jobban az ügyfélre szabott termékajánlókat tudnak készíteni. A big data azt is lehetővé teszi, hogy pontosabban mérjük fel a kockázatokat, és ez azt eredményezheti, hogy több hitelterméket tudunk eladni anélkül, hogy a kölcsönző szervezet kockázatát növelnénk.

Az olyan tevékenységek, amelyekhez személyes találkozás szükséges, mint például egy konzultáció, szintén profitálhatnak a big data-használatból, hiszen a tanácsadóknál rögtön kéznél lesznek a célzott ajánlatok, amikor az ügyféllel találkozik. Sőt, a tanácsadó viselkedésének elemzése is hasznos lehet a teljesítmény- és erőforrás-menedzsment számára.

A biztosítási iparág számos alszektorának származhat előnye a kockázatmenedzsmentben is használható új technológiából. A big data-elemzések segítségével készült felmérések az autóbiztosítást és az egészségbiztosítást is átalakítják, lehetővé téve a biztosítóknak, hogy hatékonyan jutalmazzák a biztonságos és megelőzésre fókuszáló viselkedési mintákat. Egy ilyen elemzés képes alacsonyan tartani a költségeket mint a biztosító, mind az ügyfél számára.

Végsősoron a big data egy olyan jövő felé vezeti a pénzügyi szolgáltatókat, amelyben az ügyfelek elégedettségét személyes, lokális, és valós idejű szolgáltatásokkal tudják elérni, megtartani, és növelni.

Tartson lépést a pénzügyi technológiai hírekkel – Iratkozzon fel kétheti hírlevelünkre most:

The post Big Data a pénzügyi szektorban: segíti az eladást? appeared first on Scolvo.

A legnagyobb nyomás a fogyasztókon van

A fogyasztó-orientált szakmai rendezvények, mint amilyen például a CES, mindig nagy szerepet játszanak az új technológiák megismertetésében és elterjedésében, akármilyen furcsának is tűnnek elsőre. A legutóbbi ilyen óriásrendezvény, a CES Asia, június végén került megrendezésre, és nem okozott csalódást, kellően színes képet festett a futurisztikus fogyasztói technológiáról.

A színtiszta szórakoztatáson és a határokat feszegető furcsaságokon kívül a robotok voltak még ott mindenütt, és olyan formákban, amelyek lehetséges használatuk minél szélesebb körét voltak hivatottak bemutatni. Az esemény által felvázolt világkép szerint a fogyasztókat repülő autók veszik körül, egy teljes mértékben hálózatba kapcsolt okos otthonban élnek, amelyet automata rendszerek szolgálnak ki, a VEDÁ-któl a dolgok internetéig.

Egyelőre persze ezek csak a jól ismert hívószavak. Ami ennél is érdekesebb, az az, hogy a gyártók már egy ideje kíméletlenül törtetnek előre a virtuális valóság- és kiterjesztett valóság megoldásaikkal, és már azt is jelezték, hogy ezeket a cégek korábban alkalmazhatják, mint a fogyasztók – ami egy önmagában is egyedülálló jelenség volna.

Tegyük félre a szokásos szkepticizmust

A VR és az AR technológiák leginkább arról ismertek, hogy igencsak fura (szemüveg-) viseletet igényelnek, valamint jó adag türelmet a felhasználó részéről. Hogy lehet tehát, hogy már az üzleti alkalmazásuk is valódi értelmet nyert?

Egyrészt azok a szemüvegek nincsenek is annyira útban, ha munkáról van szó, mint amikor szabadidős helyzetben próbáljuk használni őket. Az pedig, hogy a modelleket úgy láttatja, mint ahogy élőben fognak kinézni, a mérnökök számára olyan előny, amellyel boldogan élnek a komfort rovására. A távmunkások minden iparágban csak nyerhetnek azzal, ha a szemüveg “képernyőjén” látottakat könnyen megoszthatják kollégáikkal.

Ezek az előnyök lefordíthatók komoly megtakarításokra is, ha a működési költségeket nézzük: a Forbes beszámolója szerint akár 40 százalék is elérhető a VR-technológia segítségével bizonyos iparágakban. Annak ellenére, hogy a pénzügyi szektorra vonatkozóan pontos adat nem áll rendelkezésre, a bejelentések száma és a témával foglalkozó tanulmányok azt sejtetik, hogy a bankok és a biztosítók már szintén elkönyvelhették kezdeti sikereiket az új realitás aranyásóiként.

Mit tartogat a VR és az AR a pénzügyi szolgáltatói szektor számára?

A biztosítási szektor a technológia első alkalmazói közé tartozik, leginkább a szimulációk és a továbbképzések révén. Autós balesetek, lerobbant gépek, vagy az új munkatársak betanítása mind remek alkalom arra, hogy a virtuális valóságot használjuk. A KPMG friss jelentése szerint az adaptálási mutatók egyre gyorsabban növekednek majd, ahogy az iparág tudomást szerez az új lehetőségekről, és a technológia kifinomultabbá válik.  

Még érdekesebb, hogy a VR és az AR egy újfajta lehetőséget is kínál a biztosítóknak: még pedig azt, hogy olyan termékeket fejesszenek, amelyek felmérik ezen technológiák kockázatait tömeges használat esetén (például balesetek, biztonsági kockázatok, személyi jogok megsértése, stb.). A KPMG becslése szerint az ilyen eseményekből fakadó veszteségekre fizetett összeg elérheti a 20 millió dollárt is.

Más pénzügyi szolgáltatók, mint például a bankok és hitelintézetek, értékes adathalmazon ülnek, amely elemzésre vár, lehetőleg olyanra, amely gyorsan elkészíthető, és könnyen értelmezhető. A Citibank egy holografikus munkaállomással kísérletezik, amellyel a kereskedési szolgáltatások igyekszik új szintre emelni, míg a Wells Fargo egy virtuális környezet megteremtésén fáradozik, ha úgy tetszik, egy virtuális bankfiókon, ahol az ügyfelek és a tanácsadók interakcióba léphetnek egymással, a lengyel Comarch pedig szintén az ügyfélkommunikáción próbál javítani egy kiterjesztett valóságban.

A francia óriásbank, a BNP Paribas is már tavaly bejelentette, hogy hamarosan kijön egy VR-alapú alkalmazással és egy sor új szolgáltatással a lakossági piacra. Ennek segítségével az ügyfelek más módokon is intézhetik banki ügyeiket, illetve könnyebben hozhatnak pénzügyi döntéseket, és a banki is egy új típusú működésre állhat át.

A fizetési megoldások területe is olyan, ahol a bankok és a megoldás-szállítók motiváltak az új technológia bevezetésére. A Worldpaynek vannak virtuális termináljai a kisebb, és AirPIN szolgáltatása a nagyobb vásárlásokhoz, mindkettő új generációs fizetési megoldás, amelyet az ügyfelek elvárnak és örömmel fogadnak. A Payscout viszont egy virtuális környezetet hozott létre, ahol az ügyfelek kézzelfogható termékeket vásárolhatnak, Visa Checkout-tal fizethetnek, és van egy virtuális hely az adományok számára is.

A legtöbbet tárgyalt téma a pénzügyi szolgáltató szektorban az, hogy vajon a virtuális terek helyettesíthetik-e a bankfiókokat hosszú távon. A kizárólag digitálisan működő bankok és a mobil bankolás megjelenésével ez egy időszerű kérdés, és a megtakarítási potenciál is hatalmas. A pénzintézetek folyamatosan keresik a megvalósítható megoldásokat, ugyanakkor óvatosak is, hogy nehogy az ügyfelek rosszul reagáljanak ezekre az újításokra. Mindenesetre az biztos, hogy a fogyasztók között terjed az AR/VR koncepciója és a kapcsolódás lehetőségei (egy kellemes, könnyen használható virtuális térben bankolni sokaknak vonzóbb, mint egy nem is olyan közeli, kopott bankfiókba betérni) sokakban bizalmat ébresztenek.

Tartson lépést a pénzügyi technológiai hírekkel – Iratkozzon fel kétheti hírlevelünkre most:

The post A pénzügyi szolgáltatások virtuális valósága appeared first on Scolvo.

Amikor ezen felül egy újabb szabályozás jelenik meg a piacon, sok sales-vezető fejében megfordul a gondolat, hogy ez csak egy újabb nyűg, aminek meg kell felelni. Más esetben úgy gondolhatja, ez nem is vonatkozik rá. De mivel a szabályozások jelentős része a megváltozott igényekre reagálva születik meg, ezeket a változásokat pedig egy értékesítési vezető sem hagyhatja figyelmen kívül.

Az Európai Unió Payment Services direktívájának frissített változata, a PSD2, amely 2018 januárja óta van érvényben, például arra a felismerésre reagál, hogy a pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek még több és biztonságosabb szolgáltatás révén szeretnék kihasználni a belső piac előnyeit, a szolgáltatóktól pedig nagyobb transzparenciát várnak és azt, hogy az adataik feletti kontroll a kezükbe adják.

A PSD2 bevezetésének egyik legfontosabb következménye, hogy általa lehetővé vált az úgynevezett AISP-k, magyar kifejezéssel SZÖSZ-ök (Számlainformációkat Összesítő Szolgáltatók) megjelenése. Ezek a szolgáltatók harmadik félként bekapcsolódva a pénzügyi szolgáltatók és az ügyfelek mellé, újabb megoldásokat fejlesztenek a pénzügyi szektor számára, elsősorban egyszerű áttekintést kínálva a különböző számlákon és számlavezetőknék elhelyezett vagyonelemeiről, hiteleiről.

A PSD2 egyik lényegi célja, hogy ezeket a szenzitív adatokat kezelő harmadik feleket, amelyek így is, úgy is megjelentek volna a piacon, erős kontroll alatt tartja, számonkérhetővé teszi. Januártól rögtön számos fintech startup regisztrált a direktívában megjelölt AISP-ként vagy PISP-ként. Az aggregátorok közül a legismertebbek talán a Consents Online és az API-fejlesztő Truelayer, de a lista szinte naponta bővül. Magyarországon az Aggreg8 tartozik az úttörők közé.

Az új szabályozás egyben a piaci versenyt is serkenti a piac meglévő és új szereplői között. Az új szolgáltatóknak köszönhetően átláthatóbbá válnak a díjstruktúrák, a különböző pénzforgalmi intézetek feltételrendszerei, ügyfélkezelése. Erre pedig a régebbi és nagyobb részesedéssel bíró piaci szereplőknek is reagálniuk kell. Méghozzá nem csak passzív adatszolgáltatással, a rendszerekhez való hozzáférés biztosításával, hanem saját innovatív megoldások fejlesztésével is.

Mit akar az ügyfél?

Az Accenture még a direktíva nyilvánosságra hozatala után nem sokkal, 2016 február és június között végzett egy villámfelmérést 800, online banki szolgáltatásokat igénybe vevő személy részvételével. A felmérés kulcsfontosságú információkkal szolgál az ügyfelek első reakcióiról a témában.

Az elemzés három fontos tényezőt emel ki: a bizalomra való igényt a SZÖSZ iránt, a banki adatokhoz és egyéb személyes adatokhoz való viszonyulás különbözőségét, és azt a tényt, hogy az életkor és a számlaszám erősen korrelál az új szolgáltatások elfogadásának valószínűségével.

Leegyszerűsítve:

• Az ügyfél jelenleg még sokkal inkább (65%) a hagyományos bankokat képzeli el SZÖSZ-ökként, és a bennük való bizalom alapozná meg a számlainformációi megosztását, de 40% az ismert online kereskedelmi márkákban is bízna.
• Bármilyen könnyen is osztják meg az emberek személyes adataikat egyéb téren, a pénzügyi információk érzékenysége miatt 70% nem bízná ezeket a bankon kívüli, harmadik félre.
• A SZÖSZ-ökhöz való viszonyulást néhány más tényező is meghatározza. Érdekes módon minél több helyen vezet számlát valaki, vagyis feltételezhetően igényelne egy aggregátor szolgáltatást, annál inkább mondta az, hogy nem próbálna ki ilyesmit. A hozzáállásban pedig az életkor is meghatározó: az 55-64 év közöttiek 52 százaléka, a 18-24 év közöttieknek csak 15 százaléke ódzkodik az aggregátoroktól.

Hogyan tartsák a tempót a bankok ebben a versenyben?

Mint a fentiekből is látszik, a bankoknak nem annyira a fenyegetést, mint inkább a lehetőséget érdemes meglátni a PSD2-ben, hiszen a kiépített márka és a vele együtt kiépített bizalom kiváló alapja lehet újfajta szolgáltatások bevezetésének.

Azok a bankok lesznek a nyertesei az új szabályozásnak, akik nem csak passzívan átadják a hozzájuk tartozó adatokat a harmadik feles szolgáltatóknak, hanem igyekeznek maguk is új megoldásokat fejleszteni az újraértelmezett keretek között.

Ilyen lehet például egy mobil alkalmazásba épített funkció, amely akár egyetlen számlaszám megadásával képes a pénzügyi helyzet feltérképezésére, a további termékjavaslatokra, vagy egyéb tervezésre. Ezzel nem csak az ügyfél, de a bank is hasznos információkhoz juthat: a más pénzintézeteknél kezelt összegek felhasználásáról, az igénybe vett szolgáltatásokról, gyakoriságukról.

Hogyan kapcsolódik a PSD2 az értékesítők munkájához?

A jelenleg alkalmazott értékesítési stratégiák kialakításában meghatározó szerepe volt annak a ténynek, hogy az adott pénzügyi szolgáltató csak az általa kezelt adatokat, illetve az ügyfél által megosztott, de nem ellenőrizhető információkat vehette csak alapnak az igényfelmérés és pénzügyi tervezés során.

Az ügyfeleket azonban a digitalizáció, a mobil eszközök, és a más téren elérhető fogyasztói kényelmi szolgáltatások arra ösztönzik, hogy pénzügyeiket is egyszerűbben, átláthatóbb módon tudják kezelni. A felmerülő igényeket technológiai cégek sora igyekszik kiszolgálni.

Ebben a környezetben a banki értékesítők kezében (szó szerint) hatalmas lehetőség van. Már most is sok helyen használnak a pénzintézetekben terminálokat, mobil eszközöket, rajtuk pedig speciális alkalmazásokat, amelyek segítenek az értékesítőknek és az ügyfélnek egyaránt a pénzügyi helyzet, a potenciálisan igényelhető szolgáltatások felmérésében, a jövőtervezésben.

Ha ezekbe az (mobil) alkalmazásokba beépítik az aggregátor funkciót, az minden értékesítési helyzetben támogathatja a tanácsadót. Ha az ügyfél engedélyt ad az adataihoz való hozzáférésre, mindössze a bankszámlaszámai révén a rendszer az egyes bankok interfészein keresztül lekérdezheti, hogy milyen bankszámla-vagyona, illetve milyen hitelei, kintlévőségei vannak, és a vagyontárgyakra vonatkozóan is találhat adatokat.

Mindez persze egy erős bizalmat feltételez, ugyanakkor számos előnnyel is jár. A tanácsadás első lépése, az helyzet- és igényfelmérés jelentősen lerövidül: az ügyfélnek nem kell még csak egy rövid kérdőívet sem kitöltenie, a szokásos kérdésekre a válasz automatikusan bekerül az alkalmazásba. Ezt a személyes találkozó során mindenkor kontrollálhatják is a felek. Az ügyintézés ennek a lépésnek az automatizálásával máris gyorsabbá válik.

Még nagyobb előny, hogy a pénzügyi tervezésben is teljesen új távlatokat nyit egy ilyen funkció. Az aktuális helyzet felméréséből kiindulva egy (például mesterséges intelligenciával) továbbfejlesztett SZÖSZ lehetőséget ad arra, hogy a számlák elemzése során megszerzett adatokat (költségek, bevételek) felhasználva, a mintázatokat felismerve, javaslatokat nyújtson az ügyfélnek jövőbeli pénzügyi céljai eléréséhez, a kockázatok mérsékléséhez.

A körültekintő pénzügyi tervezés mindig is magában foglalt az ügyfél minél jobb megismerését, beleértve az anyagi helyzet, kockázatvállalási hajlandóság, és egyéb életkörülmények (család, egészség, stb.) feltérképezését. A technológia most lehetőséget ad arra, hogy ezt tényekkel, adatokkal megtámogatva, az ügyfél számára átlátható és egyszerűen kontrollálható formában tálalja.  

Tartson lépést a pénzügyi technológiai hírekkel – Iratkozzon fel kétheti hírlevelünkre most:

The post PSD2: Új távlatok a pénzügyi tervezésben appeared first on Scolvo.

Mind jól ismerjük a sötét oldalt

Az okos mobil eszközök jelenlétét és a teljeskörű hálózati lefedettség nem volt nehéz megszokni. Olyannyira, hogy bármilyen zavar ebben a rendszerben teljesen kiborítja az embereket. Ha dolgoznunk kell a mobilon, ez a kivonulás indokoltnak is tűnik: nagy a tét, ha nem tudjuk bármelyik pillanatban teljesíteni a feladatainkat.

Szerencsétlenségünkre még mindig vannak a Földön olyan helyek, mint a pincék, padlások, alagutak, vagy vidékek, amelyeken a mobil hálózat nem működik tökéletesen. Néha pedig ezeken a helyeken is kell dolgoznunk. Például lezárni vagy csak előremozdítani egy üzletet.  

A pénzügyi értékesítők keményen dolgoznak azon, hogy kiépítsék a bizalmat, ami egy szerződés megkötését megalapozza. De ez a bizalom könnyen elvész, ha a mobil alkalmazás nem működik megfelelően. Így tehát kőkemény pénzekbe kerülhet a hálózati kapcsolat elvesztése, ha az app funkciói nem érhető el offline üzemmódban.

Miért kellene az offline és online módnak különböznie?

Az átlagos felhasználó nem akar különbséget tenni. Ha szereti az alkalmazást, akkor elvárja, hogy minden körülmények között azonosan működjön.

Ha az appnak korlátozottabbak az offline képességei, a terepen dolgozó értékesítőt zavarni fogja a lassú kapcsolat, és elveszíti a bizalmát a mobil megoldásban. A következő alkalommal papírt és ceruzát fog vinni magával, amivel lenullázza a hatékonyság-növekedést.

Ha pedig a mobil eszközt és a papíralapú térképet, naptárat, nyomtatott brosúrákat, szerződéseket, és egy számológépek is magával kell vinnie a tanácsadónak, akkor a mobil alkalmazás-fejlesztésnek nem sok értelme volt.

A hatekonyabb operatív működés csak akkor érhető el, ha a rossz minőségű vagy nem létező hálózati kapcsolat nem zavarja a szolgáltatások elérését.

A valódi offline mód láthatatlanul támogat

A lényeg végső soron a felhasználói élmény: amint az értékesítőknek nem kell egy lehetséges kapcsolódási hiba miatt aggódniuk, nem fognak többé papírt-ceruzát használni, hanem csak az alkalmazás funkcióit.

A valódi offline mód azt jelenti, hogy az összes funkció elérhető adatkapcsolat nélkül is:

• A vonatkozó területek térképei használhatók.
• Az ügyfelek adatai és besorolása elérhető.
• Lehetőség van új adatok bevitelére.
• A prezentációk, szerződések, brosúrák tárolása mind a mobil eszközön történik.
• A kalkulációk helyi adatbázis segítségével készülnek.
• A naptár-bejegyzések, mint például az új időpontok, gond nélkül hozzáadhatók.

Így tehát a pénzügyi tanácsadók nem vesztenek adatot, sem lehetőséget arra, hogy teljes körű termékbemutatót tartsanak, vagy megkössenek egy szerződést.

Viszont amikor az adat-továbbítás lehetővé válik, a valódi offline alkalmazás valódi online-ná alakul át:

• Az ügyfelek, termékek, egyéb tartalmak adatait az eszköz és a szerver szinkronizálja.  
• A munkatársakat követő rendszer aktualizálódik.
• A push értesítéseket a szerver kiküldi, a mobil eszköz fogadja.

Ahhoz, hogy valódi offline funkcionalitást kapjunk, az alkalmazásnak natívnak kell lennie: így érhető el a legjobb felhasználói élmény, ez a legbiztonságosabb, és ez használja ideális mértékben az eszköz erőforrásait.

Ragaszkodjon az offline-hoz

Fontos megérteni, hogy melyek azok a követelmények, amelyeket egy új app fejlesztésénél figyelembe kell venni ahhoz, hogy a terepi értékesítői munka hatékonyság maximális legyen. Ezután érdemes kiválasztani azt a szállítót, amelyik valódi offline megoldást kínál, és meggyőződni arról, hogy ez mekkora hatással lesz az üzleti teljesítményre.

SCOLVO Sales – a pénzintézetek értékesítőgépe megérkezett: 

The post Miért fontos, hogy a pénzügyi értékesítők appjai offline is működjenek? appeared first on Scolvo.

4 mód, ahogyan a technológia átalakítja a pénzügyeket

“Számos feladat, amelyet eddig papírpénz, emberi interakciók és hatalmas számítógépes rendszer segítségével végeztünk el, most már kizárólag digitális felületeken érhető el.”

Ne hagyjuk magunkat elbizonytalanítani a rövidítésektől és felkapott kifejezésektől: ez a cikk minden szükséges információt tartalmaz a pénzügyi szolgáltatók számára alapvető technológiákról. Ha sosem tudta, hogyan javíthatja a “dolgok internete” a biztosítási szolgáltatások minőségét, vagy hogy a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás hogyan hozhat létre az ügyfél számára értékes élményt, vagy éppen a blockchain hogyan csökkenti az egyes folyamatok időtartamát és költségeit, itt az idő, hogy utánanézzen.

Fintech és a bankok: Hogyan tud a bankszektor válaszolni az aktuális iparági kihívásokra?

“Még 2017-ben is csak a banki szolgáltatások 7 százalékát lehet elejétől a végéig online menedzselni.”

A fintech egy olyan tényező, amellyel a hagyományos pénzügyi szolgáltató cégeknek számolniuk kell. Néhányuk számára ez fenyegetést jelent, másoknak új lehetőségeket teremt és új üzleti csatornákat nyit meg. A Toptal közzétett egy hosszú cikket a bankok lehetséges reakcióiról a fintech fenyegetettségre. Meglepő módon a küzdelem nem az ügyfél-oldali, front-end típusú szolgáltatási struktúra megújításáról szól. A lehetőség ugyanis inkább a back-end újraépítésében van, vagyis hogy a digitalizálás révén új folyamatokat teremtsenek. A szolgáltatási csomagok elemekre bontása szintén a túlélés záloga lehet.

Hogyan tud a mesterséges intelligencia személyes banki élményt nyújtani

“Az AI abban is segítheti a bankokat, hogy hatékonyabban szolgálják ki az ügyfeleket azáltal, hogy egyszerűen hozzáférhetővé teszi a releváns információkat.”

A mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás elterjedése kétségkívül költségcsökkenéssel és új bevételi források megjelenésével jár a pénzügyi szolgáltató szektorban. Ugyanennyire biztos, hogy a személyes találkozások, amelyek valaha a pénzügyi szolgáltatások értékesítésének esszenciális részét képezték, egyre ritkábbak lesznek. A két trend közti űr betöltése létfontosságú ahhoz, hogy az ügyfelek lojalitását megőrizzük, akik pedig személyes törődést igényelnek. Az AI egy sokszor figyelmen kívül hagyott előnye, hogy képes a személyes interakciók során az ügyfél-élmény fokozására. Például a tanácsadók azonnali válasszal szolgálhatnak kevésbé tipikus kérdésekre is az appok segítségével, ahelyett, hogy azzal töltenék az időt, hogy a megfelelő szakértő után kutatnak.

A pénzügyi szolgáltatói innovációban nem elég a meglévő struktúra lebontása

“Egy modernebb és agilisabb IT-infrastruktúra segítségével egy kis bank számára is lehetséges, hogy minden szabályozásnak megfeleljen, mialatt jobb felhasználói élményt nyújt egy kisebb költséggel működő környezetben.”

A népszerű kifejezéseken, buzzwordökön túl sokkal alapvetőbb kérdések is válaszra várnak az AI-vel kapcsolatban, ha a pénzügyi szolgáltatások jövőjéről beszélünk. Az innováció, Amir Wain, az i2C alapítója és ügyvezetője szerint, kereskedelmi forgalomba került találmány. Más szóval, az ötleteket piacképes koncepciókká kell változtatnunk. Ezek pedig csak akkor lesznek életképesek, ha kritikus ügyfél-problémákat oldanak meg. Másfelől azonban a technológia választ adhat arra a komoly panaszra is, hogy a szabályozásoknak való megfelelési kényszer gátat szab az innovációnak: hiszen sokszor éppen a technológia az, amely folyamatos megfelelést biztosít a cégeknek, amelyek így jobban fókuszálhatnak az innovatív szolgáltatások kifejlesztésére.

Mesterséges intelligencia: a jogi és szabályozási kihívások

“Az igazgatótanácsoknak keresztkérdéseket kell majd feltenniük arról, hogy milyen fékek és ellensúlyok vannak beépítve az új, AI-vezérelt rendszerekbe, és biztosítaniuk kell, hogy a menedzsment részére szolgáltatott információ minősége megfelelő.”

A mesterséges intelligencia, más néven AI, a biztosítók számára több szempontból is problémás: kiterjedt kapacitásai és a benne rejlő jövőbeli lehetőségek miatt még óvatosabb jogi és szabályozási folyamatokat kíván meg, miközben a technológiai követelményeknek is meg kell felelnie. A szabályozók továbbra is technológia-semlegesek próbálnak maradni, de közben az olyan jogszabályok, mint az IDD, egészen biztosan komolyan tesztelik majd a határokat. Egyértelmű az igény az iránt, hogy több előnyt, mint kockázatot rejtsen a szabályozás egy olyan környezetben, amely egyre inkább az innovatív szolgáltatásokra hagyatkozik.

A RegTech jövője: biztos siker?

“A RegTech már önmagában véve is egy innovatív koncepció, de sok pénzügyi szervezet máris továbbgondolja, és egy komplexebb kollaborációs rendszer részeként használja, hogy még inkább megfeleljen a szabályozói elvárásoknak.”

A szabályozási technológiák, más néven RegTech, új belépők a piacon, a pénzügyi szolgáltatások és a technológia keresztezéséből születtek. Létjogosultságukat az egyre szigorodó szabályozás és a minden iparágban megjelenő digitalizáció adja. A RegTech bevezetésével jelentős költség-megtakarítás és hatékonyság-növelés érhető el olyan, hagyományosan erőforrás-igényes back-office funkciókban, mint amilyen a megfelelés. Az egyetlen probléma, hgoy a RegTech cégeknél jelenleg nem egyenlően van jelen a technológiai tudás és a megfelelőségi hozzáértés: a mérleg még mindig az előbbi javára dől.

SCOLVO Sales – a pénzintézetek értékesítőgépe megérkezett: 

The post Innováció a pénzügyi szolgáltató szektorban: kiderül az igazság appeared first on Scolvo.

A pénzügyi szolgáltatók kiélezett versenyében az új, innovatív megoldások, mint a mobilizáció, bizonyítottan versenyelőnyhöz juttatják a piaci szereplőket. Ugyanakkor ez nem olcsó mulatság, tehát fontos, hogy minél okosabban tervezzük meg a büdzsénket.

[/spb_text_block] [spb_image image=”17659″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”] [spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

A következő példákon keresztül bemutatjuk, hogyan lehet az erőforrások jobb elosztásával növelni az elkötelezettséget és sikerre vinni a banki értékesítési osztályok mobilitás-projektjeit.

Nézőpont-váltás

Képzeljük el, hogy cégünk, egy pénzügyi szolgáltató, rendelkezik digitális stratégiával, azon belül pedig szerepel a teljes alkalmazotti állomány mobilizációja. A mi feladatunk az, hogy mint az értékesítési osztály vezetője, adaptáljuk saját csapatunk munkafolyamatait egy mobil eszközön futtatandó célzott alkalmazás számára. Ehhez azonban szükségünk lesz speciális fizikai eszközökre, valamint mobil és asztali alkalmazásokra egyaránt. Hogyan biztosítsuk, hogy megfelelő arányban részesüljünk a büdzséből, de ne kérjünk túl sokat akkor, amikor a cégnek ilyen nagyságrendű költségekkel kell számolnia?

A médiabeszámolók szerint az óriási multinacionális vállalatok könnyedén elköltenek akár dollármilliárdokat is a digitalizációra. Ugyanakkor a Gartner nemrégiben publikált előrejelzése az IT-költésekről egy érdekes megállapítást is tartalmaz: szerintük igaz ugyan, hogy a cégek továbbra is áldoznak majd a digitális eszközökre és IT-szolgáltatásokra, ugyanakkor a politikai és gazdasági bizonytalanságok miatt korántsem annyit, amire mindenki számított. Az eszközökre szánt büdzsé összege megáll 589 milliárd dollárnál, a szolgáltatások büdzséje pedig mindössze 4,2 százalékkal nő idén.

Ahhoz, hogy biztosan elérjük közép- és hosszútávú céljainkat, érdemes a teljes technológiai büdzsé meghatározott százalékában megállapodni: így a különböző elemekre ténylegesen elköltött összeg könnyebben variálható aszerint, hogy hogyan fejlődnek más területek, például a back office, az adatbiztonság és -menedzsment, vagy bármi más. Egy nemzetközi cég odáig ment, hogy a teljes IT-büdzsé 30 százalékát dedikálta mobilitási és kollaborációs projektekre, 100 ezer munkavállalót érintő folyamatokra, és alapvető változásokat indított el az iparági versenyben az intuitív mobil vezérlőpult és a munkahelyi chat-ek bevezetésével.

A vezetők meggyőzése

A céges stratégia arra fókuszál, hogy megszüntesse a nem hatékony működéseket azáltal, hogy a dolgozók kezébe a fogyasztói technológiákhoz hasonló eszközöket ad. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy létrehoznak egy BYOD-szabályozást és könnyen kezelhető vállalati mobil applikációkat fejlesztenek a meglévő eszközökre.

Nem nehéz elképzelni, hogy egy ilyesfajta mobilizáció javára válik az értékesítői csapatnak, amikor terepre mennek, és jobb eredményeket is hoz. Viszont ha ez nem egy elszigetelt projekt, az nagyobb mozgásteret is biztosít az osztályszintű büdzsé tárgyalásakor is.

Kapcsolódjunk egy nagyobb folyamathoz: ha a legfelsőbb vezetés meg van győződve róla, hogy a cég digitalizációja szükséges, és erre elkülönítik a megfelelő anyagi forrásokat is, az egy nagy lehetőség az értékesítési osztály számára, hogy innovatív megoldások segítségével korszerűsítse a működését. Ezt egyfelől úgy lehet megtenni, hogy az osztályszintű büdzsé minden egyes elemét a céges stratégia valamely pontjára vonatkoztatják. Ha csúcsminőségű vállalati mobilitás-menedzsmentet választunk, az garantálja a lehető legbiztonságosabb működést a terepen dolgozók számára. Vagy, megfordítva az érvelést, az ügyfelek nagyobb elkötelezettsége, amely a megnövekedett reszponzivitásból adódik, igazolja egy igazán formabontó mobil alkalmazás költségeit.

Egy gyors győzelem

Amikor a projektünk költségeit elemeire bontjuk, jó tudni, hogy bár a digitális és mobil átállás több évnyi befektetést igényel, van arra is lehetőség, hogy egy gyors győzelemmel enyhítsük a kockázatok okozta szorongást.

Gondosan vizsgáljuk meg a mobilitási terv szokásos elemeit: aránylag ritkán fordul elő, hogy ugyanannyit költsünk hardver-beszerzésre, tanácsadásra, mobilitás-menedzsmentre, vagy kollaborációs eszközökre. Néhány ezek közül kiemelkedik majd, vagy amiatt, hogy kevesebbe kerül, vagy mert gyorsabban vagy nagyobb megtérülést hoz.

A példánkhoz visszatérve, az eszköz-beszerzésen való spórolásról nem lehet szó, hiszen a stratégia eleve arra épít, hogy az alkalmazottak a saját eszközeit fogják munkára. Ebből következően a menedzsment-szoftvereken sem lehet túl sokat spórolni. De mi van akkor, ha hamarabb tudjuk elkezdeni használni ezeket az eszközöket? Ez egyértelmű nyereség lenne a megtérülés szempontjából, és nagyobb esély a büdzsé elfogadtatására.

Térképezzük fel a piacot olyan készen kapható szoftver-megoldások szempontjából, amelyek a legvalószínűbben illeszkednek a működési folyamatainkhoz. Az egyedi fejlesztés nem csak több pénzbe, hanem több időbe is kerül, és ezek az áldozatok ritkán bizonyulnak indokoltnak a használat során. Már lehet találni olyan értésítőkre szabott, azonnal használatba vehető alkalmazásokat, amelyet még testre is lehet szabni, de nem olyan mértékben, hogy az lelassítaná a folyamatokat, ahelyett, hogy felgyorsítaná.

A megtakarításokra is érdemes fókuszálni: az értékesítés elég erős pozícióból indul, ha arról van szó, mennyit tud spórolni a papíralapúról a digitális folyamatokra való átállással, de ugyanez igaz a holtidő csökkentésére is, amely a terepen dolgozók mobilizálásából fakad. Az is ide tartozik, hogy ha a szoftvert jól választják ki (lásd fent), és a csapat hamar el tudja kezdeni használni, akkor a betanítás költségei is elhanyagolhatóak.

Élvezze az egyszerűséget és a könnyű használatot: növelje alkalmazottai teljesítményét egy napokon belül bevezethető megoldással

[/spb_text_block]

The post Hogyan hozzuk ki a legtöbbet a mobilitási büdzséből? 3 tipp banki értékesítési vezetőknek appeared first on Scolvo.