A ma és a holnap digitális munkahelye: útmutató kezdőknek

A ma és a holnap digitális munkahelye: útmutató kezdőknek

[spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

A ma munkahelyén a technológiának már központi szerep jut, és rengeteg lehetőséget ad a termelékenység növelésére. A jövő fejlesztései nem lesznek annyira látványosak, mint a mobil eszközök feltűnése és a papír eltűnése: körülöttünk mindenütt szenzorok biztosítják majd, hogy a lehető legtöbb munkát végezhessük el a legkevesebb erőforrás használatával.

[/spb_text_block] [spb_image image=”17740″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”] [spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

Ami már ma is velünk van

Bizonyos szinten már minden munkahely digitális, és a vállalkozások egyre inkább digitális vállalkozásokká válnak. A kiskereskedelemtől a közművekig, a cégek mindenütt foglalkoznak a működésük digitalizálásával. Igazuk van abban, hogy nincs több vesztegetnivaló idő: a SADA Systems felmérése nemrégiben kimutata, hogy a válaszadók (IT-szakemberek) 49 százaléka szerint a digitális átalakulás ‘extrém prioritást’ élvez.

Az általunk ismert munkahely már legalább négyféle változáson ment keresztül az utóbbi időben:

  • Főleg digitális beviteli eszközöket használunk (beleértve a mobilokat is),
  • Adatainkat digitálisan tároljuk és menedzseljük (mivel a papírmentes folyamatok bizonyítottan növelik a produktivitást)
  • Kommunikációnk a kollaborációra fókuszál (ezen a téren pedig nincs kötelező módszer vagy csatorna),
  • És a digitális kimeneti eszközök használata is szinte kizárólagos.

A technológia, az új eszközök, amelyeket a cégek az alkalmazottaik kezébe adnak, nem csak szükségesek az újfajta munkavégzéshez, de fontos részét is képezik a munka élményének, amelyet a mai dolgozó generáció megkövetel.

A tehetséges dolgozók jól akarják érezni magukat munka közben, akár az irodában, akár útközben vannak. Így hát a cégek eszközöket adnak a kezükbe (amelyek egyébként hatalmas fejlődésen mentek keresztül, a laptopoktól és mobiltelefonoktól az okostelefonokig, tabletekig, és a hordható eszközökig) és felszerelik őket vállalati alkalmazásokkal is. A fogyasztói és az üzleti technológia egymás mellett, párhuzamosan létezik, és ez javítja, nem pedig rontja a termelékenységet.

Ennek következményeképpen, a ma digitális munkahelye (legalább) kétarcú: a fizikai helyszínen, az irodában, a fókusz a közösségi élményen és a kollaboráción van, míg a távoli munkavégzés a termelékenységet támogatja egy személyre szabott környezetben.

A munkabeosztás és a munkavégzés helye minden egyes munkavállaló esetében más és más lesz, ők pedig egyre rugalmasabbá válnak, ahogy terjed a távmunka (nagyrészt a mobil technológiáknak köszönhetően). Ez egy tagadhatatlan trend: az IDC becslése szerint 105 millióan fognak mobilisan dolgozni 2020-ra, számuk pedig évről évre kétmillióval nő majd.

 

Mit hoz a holnap?

A holnap munkahelyét éppen ezért már nem mozdíthatatlan tárgyak vagy hierarchiák határozzák majd meg, hanem azok az értékek, amelyeket az egyes dolgozók munkája hozzáad a cég teljesítményéhez. Ezeknek az értékeknek átláthatónak és mindenki által elfogadhatónak kell lenniük, hogy végső soron létrejöjjön egy úgynevezett vállalati kultúra.

Ezeken az értékalapú jellemzőkön kívül, három másik tipikus elem is mindenütt jelen lesz a holnap munkahelyén:

  • Teljes digitalizáció, és a fontos adatok kinyerésének módszerei, amelyekkel új szolgáltatásokat hozhatunk létre,
  • Mobil technológia, amely alkalmazkodik az emberhez (a felhasználói élmény még fontosabbá válik),
  • Valamint egy eltolódás az IT-tól az egyéb üzletágak felé a technológiai döntések meghozatalában.

A közeljövőben a munkahelyek teljesen papírmentessé válnak – a vállalatoknak több szerverre lesz szükségük, mint iratszekrényre, és több applikációra, mint eszközre vagy részlegre. A technológiára azért is szükség lesz, hogy jobban meg lehessen szervezni a munkaerőt, amely egyre kevésbé lesz az irodában, vagy egyáltalán alkalmazotti státuszban.

Az emberi munkaerőt pedig nagyrészt a kreatív vagy menedzseri feladatok ellátására használják majd, míg a ‘dolgok internete’, az IoT átveszi az ismétlődő tennivalókat és az adatgyűjtést. A BI Intelligence úgy számolja, 2020-ra világszerte 34 millió lesz a hálózatba kötött tárgyak száma, amely magasabb szintű menedzsmentet és biztonsági ellenőrzéseket igényel majd.

A kockázatok ellenére a jövő mégis inkább fényesnek tűnik: az IoT-világ újfent lökést adhat a dolgozók termelékenységének és operatív hatékonyságának. Az intelligens épületeket kamerákkal és más szenzorokkal felszerelve és mobilokkal kontrollálva lehetővé válik a környezeti hatás kontrollálása, az emberek munkakörülményeinek optimalizálása, és a vagyontárgyak helyzetének követése.

Ezek az épületek csak ott fűtenek és világítanak majd, ahol az emberek dolgoznak, előre kijelölik a munkaállomásokat, figyelik a vízfogyasztást, helyfüggő hozzáférést adnak a szolgáltatásokhoz, és meghatározzák a tárgyak helyét az adott területen. Az IT-biztonság és a fizikai biztonsági szolgálatok együttműködnek majd a nemkívánatos események megelőzésében és menedzselésében.

 

Az Ön ügyfelei is megtehetik a következő lépést a teljes digitális átalakulás felé – csatlakozzon a SCOLVO közösségéhez még ma!

[/spb_text_block]