Ketyeg az óra, lassan lejár az idő: 2018. október 1-től a Biztosításközvetítői Direktíva (IDD) és annak nemzeti jogharmonizált változatai kötelező érvényűek lesznek az EU országok összes piaci szereplője számára. Az Európai Bizottság által a felkészülésre eredetileg szánt két év, és további hat hónap hosszabbítás után, vajon kiegyensúlyozott most a biztosítás-közvetítők számára a mezőny?

 

A helyi törvények már módosultak

Az európai országoknak nagy kihívás volt nemzeti jogszabályaikat a direktívához igazítani a számukra megadott határidőig, vagyis 2018. július 1-ig. Viszont végül a közép-kelet-európai régió zárkózott fel a legjobban: három ország benne van abban az ötben, amelyek a hivatalos közlönyeikben is megjelentették már a teljes jogszabályi megfelelést 2018. május 24-ig.

Belgium, Németország és Litvánia részlegesen kommunikálta csak a módosításokat, annak ellenére, hogy Németország volt az első, amely helyi szinten elfogadta a vonatkozó jogszabály-változtatásokat. A többi országban is nagyjából lezárták a jogharmonizációs folyamatot, már csak a közlönybeli megjelenések hiányoznak.

Az egyik utolsó ország, amely bevezette az IDD-t, Olaszország volt, de már ők is közzétették a jogszabály-változásokat június közepén. Eközben a biztosítás-felügyeleti szerv, az IVASS megkezdte a szélesebb körű konzultációkat a szabályok további finomítása érdekében, amely jó felkészülést jelent a második körös jogszabály-változtatásokra.

A Brexit-ügy ellenére az Egyesült Királyság, bár lassacskán, de szintén sikeresen lezárta a folyamatot, és átvezette a direktívát a helyi jogszabály-rendszerben május végén. A pénzügyi felügyelet azt is hozzátette, már sok cég felkészült a szabályozás októberi élesítésére, kézikönyvük legújabb kiadásában pedig a jogi feltételek minél hamarabbi adaptálása mellett kampányolnak.

 

Hogy néz ki a megfelelés a gyakorlatban?

Az IDD az ügyfelek azon jogát szeretné érvényre juttatni uniós szinten, hogy a választott értékesítési csatornától függetlenül azonos és teljes körű tájékoztatásban részesüljenek a választott biztosítási termékkel kapcsolatban (beleértve az ügynöki jutalékokat, ami egyben a direktíva legnagyobb port kavart része is). Ezen kívül, az unió szeretné részletesen szabályozni az értékesítők és közvetítők munkavégzéséhez szükséges követelményeket, és egységesíteni az életbiztosítási és nem-életbiztosítási termékek szabályozását.

Egy kicsit gyakorlatiasabb vonalon, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) nyilvánosságra hozta részletes ajánlásait a “csak végrehajtásos” értékesítés, avagy a telefonos és online értékesítés tekintetében, amely a leginkább szabályozásra szoruló terület.

Az ajánlások segítenek meghatározni, milyen termékek tartoznak a biztosítás-alapú befektetési termék kategóriába, és hogy ezeket nehéz-e az ügyfeleknek megérteni. Ezek a termékek azt a kockázatot hordozzák magukban, hogy az ügyfelek előbb szerződnek, mint hogy érettek lennének a döntésre, és emiatt ki kell zárni őket a telefonso vagy online értékesítésből, ahol nincsen tanácsadás. Így minimalizálható az ügyfél hátrányba kerülésének, illetve a téves értékesítésnek a kockázata.

 

A biztosítás-közvetítők ellőtték a startpisztolyt

Az előrelátó biztosítás-közvetítők már készen állnak saját megoldásaikkal, és a technológiát hívják segítségül, hogy kiutat mutasson a szabályozási káoszból.

Az egyik első termék a piacon, amelynél már az IDD-kompatibilitást is szem előtt tartották, a Die Bayerische biztosítótársaság tanácsadó-szoftvere, a BayRat. A szoftver, amit saját IT-cégükkel, az iS2-vel karöltve fejlesztettek ki, egy lépcsőzetes pénzügyi elemzést kínál, amely egy igényfelméréssel inudl, és egy egyedi koncepció létrehozásával és egy személyre szabott tanácsadással folytatódik. Végül az ügyfél egy maximum 100 oldalas jelentést kap kézhez (a direktíva fontos eleme a standardizált és egyértelmű dokumentáció a biztosítási termékkel kapcsolatban) és a tanácsadóval együtt meg tudja találni a számára legideálisabb megoldást.

Az Y-generációt célzó termékek új kihívások elé állítják a biztosítókat, amelyek erőfeszítéseiket igyekeznek a szabályozási megfeleléssel kombinálni, ahogy a Coya példája is mutatja. A német székhelyű startup, amely nemrégiben kapott 30 millió dollárnyi befektetést, olyan terméket akar piacra dobni, amely leszámol a véget nem érő papírmunkával és az ügyfélkezelés személytelenségével. A digitalizációnak köszönhetően a hatékonyság így megfelel majd az Y-generációsok elvárásainak. Az átláthatóság és egyértelműség, amelyet szintén megkövetel ez a generáció, szerencsésen összevág az új szabályozások, például az IDD és a GDPR követelményeivel.

A szakmai szervezetek is úgy gondolják, az IDD remek lehetőség arra, hogy új megközelítést alkalmazzanak, ezúttal az együttműködések terén. Két csehországi pénzügyi tanácsadó egyesület, az USF és az AFIZ úgy döntött, hogy egyesíti erőit, és megalapítja a Pénzügyi Tanácsadás és Mediáció Cseh Szövetségét (ČASF), hogy javítsa az IDD-hez hasonló szabályozásokkal kapcsolatos egyeztetések feltételeit és promótálja az önszabályozást és az ügyfelek védelmét. Az eddigi legerősebb biztosítói képviselet 27 piaci szereplőt hoz közös platformra, köztük a Broker Consultingot, a Fincentrumot, az OVB Allfinanzot, és a Swiss Life Selectet.