Tanácsadás az alapokról

A mobil eszközök munkahelyi bevezetésére és a velük való dolgozásra három sztenderd módszer áll rendelkezésre, attól függően, hogy kinek a tulajdona és ki működteti az eszközöket. Most egyenként végigvesszük a mindhárom eset mellett és ellene szóló érveket.

Hozd a saját eszközöd (BYOD): A népszerűségi listavezető

A BYOD messze a legnépszerűbb megközelítés a munkaerő mobilizálásában, és ahogy javulnak a biztonsági mutatói, óráról órára egyre gyorsabban terjed. Észak-Amerika ebben is vezet, ott a cégek közel fele már átállt a BYOD-módszerre. A nyugat-európai vállalkozások óvatosabbak, de szintén egyre nyitottabbak a koncepcióra, bár az üzleti mobilok többségét (61%) még mindig céges szerződéssel vásárolták 2015-ben. A rengeteg használatban lévő eszköz, és ennek a használatnak a kényelmessége miatt azonban várhatóan a BYOD terjedése továbbra sem fog megállni.

A kis cégek számára a legnagyobb vonzerőt az elérhető megtakarítások mértéke jelenti. Az alkalmazott fizet a hardverért. A hang- és adatforgalom költségeit is az ő nevére számlázzák. A cégnek nem kell hosszú és kellemetlen kötöttségekkel járó szerződéseket kötniük a szolgáltatókkal. Egy közelmúltban készített tanulmányban, a Cisco becslése szerint, körülbelül 350 dollárnyi megtakarítás érhető el munkavállalónként, évente, minden olyan cégnél, ahol a BYOD-módszert alkalmazzák.

Természetesen ezeknek az eszközöknek és a vállalati alkalmazásoknak a biztonságos és folyamatos működtetése állandó kihívást jelent. A cégeknek, különösen azoknak, amelyeknek kevés erőforrás áll rendelkezésére, tovább kell képezniük magukat az ott használt eszközök biztonsági megoldásaiból és a kármentésből egyaránt.  

Válaszd ki a saját eszközöd (CYOD): Az arany középút

A BYOD-koncepción egyet csavarva született meg nemrégiben a CYOD, vagyis a Válaszd ki a saját eszközöd-módszer, amelynek célja, hogy nagyobb kontrollt adjon az IT-részleg kezébe a céges mobil biztonságot érintő kérdésekben. A CYOD esetében az eszköz tulajdonjogának kérdése másodlagos kérdés. Azok a cégek, amelyek ezt a módszert választják, prioritásként kezelik az egységesebb mobil flotta megteremtését, és ezt azáltal érik el, hogy egy limitált választási lehetőséget kínálnak a dolgozóknak. Így jobban tudják kontrollálni az eszközök biztonságát és támogatását.

A CYOD természetesen bizonyos anyagi terhet is ró a cégekre, hiszen az eszközök egy részének megvásárlására lehetőséget kell biztosítani a költségvetésben. A céges beszerzési procedúra miatt a bevezetés is hosszabb időt vesz igénybe, mint a BYOD esetében. De ha az alkalmazottnak már van egy olyan eszköze, ami a vállalat számára is elfogadható, az máris megtakarítást jelent. Arról nem is beszélve, hogy milyen pozitív hozadékai vannak egy ilyen irányelvnek: a dolgozók elkötelezettebbek lesznek, hiszen megvan a lehetőségük, hogy egy számukra vonzó eszközt válasszanak a munkához.

Corporate Owned, Personally Enabled (COPE): A legmagasabb szintű kontroll

A fentebb említett megközelítések nyilvánvaló előnyei ellenére a céges tulajdonú mobil flotta még mindig a legelterjedtebb megoldás a nagy cégeknél. Miért? Túl sok munka lenne ugyanis az összes apró részletre figyelni, ami a mobil kütyük sokféleségéből fakad.

A mobil flotta létezése önmagában is szükségessé teszi a mobileszköz-menedzsment és a  mobilapp-menedzsment rendszerek létezését, de ezekben az esetekben legalább nem kell különféle operációs rendszerekkel, és ezerféle appal bajlódni, nem beszélve a hasonló nagyságrendű biztonsági résről.

Ami a költségcsökkentést illeti, a beszállítókkal köthetők csoportos szerződések, amelyek mennyiségi alapon nyújtanak kedvezményeket, és a szolgáltatásokat (adatforgalom, szervíz, stb.) is jobb áron szerezhetik be a cégek, ha egységesen rendelik meg. A flottaszerződéseknek viszont másfelől megvan az a hátrányuk, hogy azután is köthetik a céget, hogy a technológia vagy a szolgáltatás elavulttá válik.

Munkakör-alapú választás: A pragmatikus megoldás

Sokszor nem is annyira a költségek vagy a biztonság a meghatározók a munkaerő-mobilizáláshoz szükséges megközelítés kiválasztásánál, mint a dolgozók munkaköre. Bizonyos pozíciókban, például az építőiparban, vagy a közműveknél, a mobil eszköz iránt támasztott elvárás, hogy ellenálló legyen a környezeti hatásokkal szemben: így született meg a “mindenálló” tabletek és mobilok kategóriája.

Más esetekben viszont a beszerzések során felmerülő elvárások sokkal kevésbé egyértelműek. Olyasmire kell gondolni, mint hogy egy személyes banki tanácsadó ügynök jobb benyomást kelt egy iPaddel, mint egy Androidos eszközzel. Vagy egy ingatlanügynök, akinek minden nap rengeteg nagyfelbontású fotót kell készítenie, vagy a kereskedő, akinek sokoldalú vonalkód-leolvasóra van szüksége, az ezekhez az igényekhez passzoló funkcionálisan legmagasabb szintű eszközt részesíti előnyben.

“Miből fizetjük ezt ki?”

Ami a céges tulajdonú eszközöket illeti, a laptopok még mindig vezető helyen állnak a mobilitás valódi kellékeit, az okostelefonokat vagy a tableteket megelőzve. De abból a tényből, hogy a cégek leginkább laptopra költenek, nem következik az, hogy a többi eszközt nem használnák széles körben – csak azokat inkább a dolgozók veszik meg és viszik be magukkal a munkahelyre.

Amennyiben a cég eldöntötte, hogy a CYOD vagy a COPE módszert alkalmazza, apró kis részletek finomhangolása következik, és fel kell készülni az időtrabló beszerzési procedúrára is.

A finanszírozási opciókból nincs olyan sok a piacon, mint eszközből, de a spórolós megközelítéssel a vállalatok tudatosabb döntéseket hozhatnak. Ezen kívül az ár sokszor nem is annyira fontos a cégeknek, amelyeknek sokféle tényezőt kell figyelembe venniük, melyek között számos iparág-specifikus szerepel. A szoftvertámogatás, a szervízelés, vagy a csere például perdöntő lehet a megfelelő ajánlat kiválasztásánál.

Ugyanakkor ahhoz, hogy egy elfogadható árat érjenek el, a cégeknek gyakran hosszútávú szerződéseket kell kötniük az eszköz-beszállítókkal és a szolgáltatókkal. Az egy fix szolgáltatóhoz köthető SIM-kártyákkal ellátott telefonok például sokáig egyeduralkodónak számítottak az üzleti piacon, és ez csak nemrégiben kezdett megváltozni.

Tehát akkor mi mindent kell figyelembe vennie a beszerzési osztálynak, amikor megtervezi a mobilizációs költségvetést? Először is, tisztában kell lenni a prioritásokkal: ez lehet egy bizonyos típusú eszköz beszerzése, a hálózat rendelkezésre állása, az alacsony havidíj, vagy a nagy adatforgalom lehetősége.

Ahelyett, hogy egy meghatározott összeg szerepelne a büdzsében az eszközök egyszeri beszerzésére, lízingelheti is ezeket a cég, és továbbíthatja a dolgozóknak, mint COPE-megoldásot. Egy másik lehetőség, hogy hadver-kompenzációs szerződést kötnek a dolgozókkal a CYOD-keretében belül, és egy bizonyos mértékű támogatást nyújtanak a privát hardver-vásárláshoz.

Ezután jön a szolgáltatási szint beállítása: a szolgáltatótól függően az adatforgalom, a garancia illetve a szervíz, az ügyfélszolgálati támogatás, és a rugalmas szerződésmódosítási lehetőségek lehetnek hatással a havidíjra.

Sok eszköz, hosszú bevezetés

A mobil flotta beüzemelésének módját leginkább az elsődlegesen választott módszer határozza meg.

A BYOD egy nagy feladatot vesz le a cégek válláról: az eszközök kiválasztását (és kifizetését). De egy másikat viszont rátesz: a menedzselést. Amikor minden dolgozó a saját mobil kütyüjét használja, a mobil stratégia bevezetése arról szól, hogy találjunk egy közös pontot, amin keresztül a sok eszköz menedzselhető. Az alapvető használati szabályok és egy biztonságos céges identitás meghatározása mellett az első lépések közé tartozik a munkakörtől függő hozzáférések kialakítása. Ez utóbbi elengedhetetlen a biztonságos és kontrollált mobil környezet megteremtéséhez. Az eszköz-menedzsment finomhangolása is megtörténhet célzott támogatás vagy más szolgáltatások hozzáadásával.

A mobileszköz-menedzsment (MDM) bevezetése egy jó módszer arra, hogy biztosítsuk, az elveszett vagy ellopott eszközök, illetve a nem biztonságos appok nem férnek hozzá vállalati adatokhoz. Egy lépéssel továbbmenve, a vállalatimobilitás-menedzsment (EMM) teremthet biztonságos környezetet a rendszer egésze és az alkalmazás-frissítések számára is. A cél az, hogy a betanulási folyamatot a lehető legegyszerűbbé tegyük az alkalmazottak számára, hiszen csak így lehet a bevezetésből profitálni.

A CYOD hasonló megközelítést kíván: ehhez is kell egy központi, adminisztrációs és biztonsági kontroll céljára szolgáló felület, azzal a könnyítéssel, hogy kevesebb féle eszközt kell menedzselni. Bevezetési szempontból a COPE a legegyszerűbb, de a leghosszabb is. Az IT-részleg számára nagy előny, hogy tudja, milyen eszközöket, milyen operációs rendszereket, és milyen alkalmazásokat kell felügyelnie. Minden feltelepítés és biztonsági beállítás történhet egyszerre, nagy tételben. Meggyőződhetnek róla, hogy minden működik, még mielőtt az alkalmazottakhoz kerülnek a készülékek. És csak egy bizonyos jól meghatározott mennyiségű eszközt kell karbantartani.

Az alaposság kifizetődő

A beszerzési döntések meghozatala nem könnyű, de a mobilitás esetén lényegében azt takarja, hogy mennyit hajlandó áldozni a cég a biztonságért. Vagy, milyen szintű biztonságról hajlandó lemondani annak érdekében, hogy az elsők között mobilizálja a munkaerejét.

A nagy cégek számára nem is kérdés, hogy elkülönítenek-e büdzsét a mobil flotta kontrolljára. De ezt a büdzsét ki kell egészíteni azzal, hogy tisztában vannak a legújabb technológiákkal, amelyekbe érdemes fektetni, és a menedzsment opciókkal, amelyek a mobil munkaerő mindennapi működtetését biztonságossá teszik a vállalat számára.

The post Ezeket fontolja meg, mielőtt üzleti mobileszköz-beszerzésbe kezd appeared first on Scolvo.

A munkaerő világszerte egyre mobilisabbá válik és ezáltal mind a kis-, mind a nagyvállalatok számos kihívás elé néznek, vázolta fel a The Digital Corporation University webinár-sorozat első előadásában Tóth Krisztián kereskedelmi- és marketingvezető.

[/spb_text_block] [spb_image image=”17679″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”] [spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

Jelenleg ötből három dolgozónak nem kell az irodában tartózkodnia ahhoz, hogy elvégezze a munkáját, de 88 százalékban szükségük van arra, hogy elérjék a céges dokumentumokat és rendszereket, tette hozzá Tóth. A legnyilvánvalóbb példa a terepmunkásoké, ugyanakkor 58 százalékuknak semmilyen mobil megoldást nem biztosít a munkaadó a feladataikhoz. Akiknek pedig igen, gyakran azok is utálják a meglévő eszközt.

A mobilizáció előnyei

Prezentációja során a marketingvezető hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a mobilizációs projekt előnyeivel. Ezek között az előnyök között elsőként a megnövekedett termelékenységet említette: ha a cég megfelelően gondoskodik az alkalmazottairól, és rendelkezésükre bocsátja mindazokat a funkciókat, amelyek a mindennapi munkához szükségesek, a termelékenység gyorsan növekszik a szervezeten belül.

Egy másik fontos előny az operatív költségek csökkenése. A nem az irodában dolgozó munkatársak, ha egy előre meghatározott folyamatot követnek, az csökkenti az operatív költségeket.

Ezen kívül a mobil megoldás növeli a terepmunkások döntési kompetenciáját, mert valós idejű információkkal látja el őket a feladataikról, a raktárkészletről, segítségével dokumentálhatják a minőségi ellenőrzéseket, frissíthetik a szolgáltatói térképet, és kommunikálhatnak az ügyfelekkel menet közben is. A könnyen kezelhető mobil eszközök a rutinfeladatokat is élvezetesebbé teszik.

A pontos és releváns adatok megosztása, valamint az általános hatékonyság-növekedés egyenesen következik a mobil munkafolyamatból, és javítja a szolgáltatás minőségét, ami pedig a negyedik előny azon a listán, amelyet Tóth a prezentációban bemutatott.

Végül, de nem utolsósorban, ha az alkalmazottak jobban és hatékonyabban dolgoznak, a vevők is elégedettebbek, mondta a menedzser.

[/spb_text_block] [spb_image image=”17682″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”] [spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

Egy mobil applikáció 13 országban

A mobil munkaerő helyzetét és a mobilizáció előnyeit tárgyaló rövid bevezető után Tóth Krisztián bemutatott néhány esettanulmányt, amelyek, mint iparági legjobb gyakorlatok, támasztották alá mondanivalóját.

Az esettanulmányok között helyett kapott egy vezető német élelmiszer-kereskedelmi cégcsoport is, amely számos márka alatt működtet élelmiszerboltokat, alkalmazottai száma mintegy 330 ezer, és éves forgalma eléri az 54 milliárd eurót. Ez a cégcsoport a Scolvo mobil megoldását választotta a boltellenőrzés folyamatának digitalizálására 13 országban.

A legnagyobb kihívás az volt, hogy a digitalizáció eredményeként elvárás volt mind a jobb feladatkiosztás, mind a boltellenőrök munkájának pontosabb lekövetése. A mobil alkalmazás használatát megelőzően ezekben a folyamatokban szöveges üzenetek és emailek segítségével kommunikáltak. A másik kihívás pedig az a követelmény volt, hogy mind a 13 országot a felhőből szolgálja ki a mobil applikáció.

A prezentációból kiderült, hogy a projekt, a bonyolultsága miatt három hónapig tartott, a végfelhasználói és menedzser-interjúktól kezdve. Tóth hangsúlyozta, hogy a felhasználói interjúk nagyon fontos részét képezik a fejlesztésnek, hiszen a dolgozók akik nap mint nap használják az applikációt, a valódi ügyfelek. Ha megismerjük a tevékenységeiket és munkavégzési szokásaikat, könnyebb eldönteni, hogy milyen modulok kerüljenek bele a mobil megoldásba (ami a következő lépés a projektben).

Az előadó a Legó-kockákhoz hasonlította ezeket a modulokat, amelyek a Scolvo mobil-fejlesztési módszerének részét képezik. Ezeket az elemeket egy meglévő készletből lehet kiválasztani, ezek után pedig a kereskedő cég számára összeállították, testre szabták, és integrálták a meglévő MS Power üzleti-intelligencia rendszerrel, hogy megkönnyítsék a jelentések készítését a boltellenőrök által gyűjtött adatok alapján.

A mobilizációs projekt eredményeiről beszélve Tóth kiemelte, hogy a boltellenőrök napi 25 perce spóroltak az adminisztráción azzal, hogy teljes mértékben elkerülték az adatok dupla rögzítését (papírról digitális formába). Ezen kívül az appba képeket, jegyzeteket, kérdőíveket is fel tudtak tölteni. Az adatokat a BI-rendszerrel szinkronizálva napi jelentéseket tudtak küldeni.

Az egy- vagy kéthetes versenytárs-adatok helyett az ellenőrök napi információhoz is hozzáférhetnek a mobil alkalmazásban. Ezen kívül az aktivitás-követő lehetővé teszi a vezetők számára, hogy jobban tervezzenek az erőforrásokkal, és szükség esetén ad-hoc feladatokat adjanak ki. Járulékos előnyként a Scolvo marketing vezetője megemlítette, hogy a fenti cég ezzel a módszerrel az üzemanyag-költségek 15 százalékát is megspórolta.

[/spb_text_block] [spb_image image=”17685″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”] [spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

A mobilizáció sikerének mérőszámai

Az élő webinár során az esettanulmányokat egy összefoglaló követte a legfontosabb teljesítmény-mérőszámokról (KPI-k), amelyeket a mobilizációs projekt sikerének mérésére alkalmazhatunk.

Az adathasználat egy kevésbé nyilvánvaló indikátor, de számos esetben hasznos lehet, mondta Tóth. Ha minden adat egy helyen van, a valós-idejű digitális bevitelnek köszönhetően, a vezetők mindig pontos képet kaphatnak a piacról, a versenytársakról, és ennek megfelelően jobb döntéseket hozhatnak.

Ennél sokkal nyilvánvalóbb és gyakrabban alkalmazott mérőszám a szükséges befektetés mértékének és a várható megtérülésnek az összehasonlítása. Ha a legproblematikusabb pontokat mobilizálja egy cég (vagyis a megfelelő folyamatokat hozza létre), egy ilyen projekt előnyei bőven ellensúlyozzák a várható költségeket.

A belső elfogadási arány kevésbé ismert, de nem kevésbé fontos mutató. A végfelhasználók – a karbantartók, bolt-ellenőrök, ügynökök -, akik a mobil alkalmazást napi szinten használják, gyakran találják magukat abban a helyzetben, hogy egy nem elég jó felhasználói felülettel kínlódnak, ami tönkreteszi a felhasználói élményt. Másrészről viszont az az app, amely csak a szükséges funkciókat tartalmazza, ráadásul egy könnyen kereshető struktúrában, és a végfelhasználók megkedvelik, a termelékenység automatikusan nőni fog.

[/spb_text_block] [spb_image image=”17688″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”]

The post Így használják a sikeres cégek a mobil megoldásokat a termelékenységük növelésére appeared first on Scolvo.

Három fő terület van, ahol a mobil megoldások valódi válaszokat adnak a biztosítási iparág aktuális kihívásaira – nézzük ezeket részletesen!

[/spb_text_block] [spb_image image=”17704″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”] [spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

Értékesítés: értékteremtő technológia

A biztosítótársaságok világszerte küzdenek azzal, hogy a lehető legtöbb üzletet üssék nyélbe a lehető legrövidebb idő alatt, miközben élesedik a verseny a technológiai cégek piacon való megjelenésével. Ezek amellett, hogy egyre nagyobb árcsökkenést generálnak, a biztosítás-vásárlás egész folyamatát egyszerűbbé teszik – ami ismét csak fenyegető a lomha procedúrákhoz ragaszkodó szolgáltatók számára.

A hagyományos biztosítóknak fel kell zárkózniuk ehhez a trendhez, és a mobil alkalmazások képesek arra, hogy enyhítsék a rajtuk lévő nyomást. Az ügyfelek számára készített appok megfelelnek a mai tudatos vásárlói igényeknek, amelyek szerint a szerződéskötés gyors, átlátható, és több interakcióval jár a szolgáltató részéről, akkor is ha az az interakció virtuális, mint amilyen például egy 24 órás ügyfélszolgálat.

Ha mégis személyes kapcsolatra van szükség az üzletkötővel, az alkalmazottaknak szánt appok a legmegfelelőbbek, hiszen számos módon támogathatják az értékesítési folyamatot. Az adatokhoz való állandó és mobil hozzáférés ezekkel nem okoz problémát, így az ügynökök valós időben használhatják őket érvelésük alátámasztására, amikor az ügyfelekkel találkoznak.

Egy tablettel felszerelve az ügynök teljesen szabad kezet adhat az ügyfélnek az árkalkulációban, automata árajánlatok segítségével, ugyanakkor részletes prezentációkat is mutathat vagy tanácsot adhat a kritikus döntési helyzetekben az adatbázis tényeivel alátámasztva.

Ne felejtsük el azt sem, hogy a mobil alkalmazások az irodai kollégák számára is hasznosak: míg az ügynök úton van, kritikus üzleti információkkal tudja ellátni az egész csapatot az ügyfelekről és a szerződésekről, mint például árajánlatok vagy a preferenciák. A vezetők pedig valós időben, az ügyféllel való beszélgetés megzavarása nélkül tudnak kommunikálni a terepen lévőkkel, könnyen használható felületeken keresztül, és felhívhatják a figyelmet a keresztértékesítési lehetőségekre is.

Kárbecslés: ügyintézés, nem bonyolítás

A kárbecslés a biztosítótársaságok egyik legfontosabb tevékenysége, és tipikusan terepmunka. Hagyományosan ez egy papíralapú folyamat, amely nagyon sok helyen elcsúszhat, főleg a papíralapú dokumentumok mozgatásának lassúsága és a manuális adatbevitel miatt.

A digitális átalakulás ugyanakkor nem hagyta érintetlenül ezt az iparágat sem, és a papíralapú munkafolyamatok helyét lassan digitálisak veszik át, ideális esetben rögtön mobilon. Egyes cégek még ennél is tovább mennek, és az egyre több hálózatba kötött eszköz, a dolgok internetének kapacitásait kihasználva helyben, automata kármenedzsment-szolgáltatást is nyújtanak.

A mobil eszközök és a könnyen használható appok segítségével maximalizálni lehet a korosodó kárbecslők teljesítményét, ugyanakkor új, technológia-tudatos tehetségeket is meg lehet nyerni a szakmának.

A mobil alkalmazások pillanatokon belül kezelni tudják az alacsony kockázatú kárigény-felmérő űrlapokat, és megfelelő információval látják el az ügynököket az ügyfélről, hasznos tippeket adnak a reális kárigények felméréséhez, megbecslik a javítás költségeit, vagy felhívják a figyelmet a vonatkozó jogszabályokra.

Az egyszerűsödő napi munkafolyamat vonzóvá teheti a mobil appot az ügynökök számára, növeli elkötelezettségüket és lojalitásukat, különösen akkor, ha a felület felhasználó-barát és  a használat mindössze minimális betanítást igényel.

A becslés adatainak valós idejű bevitelével a kártérítési igényeket akár már a következő nap rendezni tudják a biztosítók, akár 40 százalékkal csökkentve így a szokásos várakozási időt, és növelve az elkötelezettséget az ügyféloldalon.

Értékbecslés: szinkronban a változó körülményekkel

A biztosítási piac ingatlan-szakága is kísérletezik már azzal, hogy folyamatait mobilizálja, és ezáltal kielégítse az ügyfelek megváltozott igényeit.

A gyakran változó jogszabályi és piaci környezet egy fenntartható megoldást követel meg azoktól, akik versenyben kívánnak maradni. A folyamatok időtartamának és költségeinek csökkentésével a biztosítók behozhatják, amit elvesztettek az árversenyben.

Az ingatlan-értékbecslés során a leghasznosabb alighanem egy olyan alkalmazás, amely azáltal segíti az értékbecslőt, hogy szinkronizálja az ingatlannal kapcsolatos összes információt, függetlenül attól, hogy azokat a helyszínen vagy az irodában töltötték fel az adatbázisba. A szakemberek vázlatokat vagy fotókat is mellékelhetnek az ingatlanhoz. Néhány alkalmazás arra is képes, hogy tervrajzokat hordozható formátumba konvertáljon és a felhőben tárolja a könnyű hozzáférés érdekében.

A valósidejű hozzáférés az ingatlan-specifikus adatokhoz a professzionalizmus üzenetét közvetíti az ügyfél számára. A mobil alkalmazásokat révén az ügynök pedig az eddig kieső időt is hasznosan töltheti, így termelékenysége nő, és valódi értéket ad a folyamathoz különösebb extra erőfeszítés nélkül.

Egy olyan alkalmazott számára, aki állandóan úton van, a kilométer-elszámolás vagy az egyéb költségek papírmentes követése is olyan funkció, amely nagy jelentőségű lehet. Ezek a digitális dokumentumok ugyanúgy hozzácsatolhatók a jelentésekhez, az irodában dolgozó kollégák pedig sokkal hatékonyabban tudják őket kezelni, mint a papíralapú megoldásokat.

Ismerje meg, hogy a világ egyik vezető biztosítója, az Aegon Group, hogyan mobilizálta üzleti folyamatait a SCOLVO segítségével

[/spb_text_block]

The post Mobil megoldások biztosítóknak: A megfelelő válasz a kihívásokra appeared first on Scolvo.

A vállalati mobilitás olyan eszköz, amely mára a versenyképesség elengedhetetlen feltétele, bármilyen iparágról legyen is szó. A megközelítésben vagy a kivitelezésben lehetnek különbségek, de az alábbi példák jól mutatják, hogy három szektorban különösen sikeresen alkalmazzák a mobil applikációkat az üzlet fellendítésében.

[/spb_text_block] [spb_image image=”17817″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”] [spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

Biztosítás

Az utóbbi néhány évben a biztosítótársaságok az egyre csökkenő hozamráták problémájával küzdenek világszerte. A fogyasztók hozzászoktak, hogy az új technológiák segítségével válasszák ki a számukra legmegfelelőbb ajánlatokat, ezáltal egyre gyakrabban cserélik le biztosítójukat is, felerősítve az árversenyt azok között.

A technológia minden téren rendkívül fontossá vált a választásban: akárcsak az ár, a biztosítással kapcsolatos egyszerű, online ügyintézés is azonnal ügyfeleket tud nyerni. De hátra van még egy lépés: az alkalmazottak számára készült applikációkra is szükség van ahhoz, hogy egy cég valódi versenyelőnyre tegyen szert.

A CapGemini World Insurance Report 2016World Insurance Report 2016 adatai szerint a piacra újonnan belépő, működésüket teljes egészében digitális szolgáltatásokra építő cégek jelentik a legnagyobb veszélyt a hagyományos biztosítótársaságokra. A hálózatosodás és a tudatos vásárlók együtt megteremtették a keresletet a további fejlesztések iránt.

Az üzletkötés folyamata például a biztosítási piacon teljes egészében digitálissá vált, és az ügyfél rendszerint a díjszámítási folyamatot is végigkövetheti. A részvétel egyébként a hálózatba kapcsolt generáció alapvető elvárása.

Ehhez azonban olyan erős digitális háttér kell, amely valós idejű adatokkal és vonzó vizuális kiegészítőkkel támogatja mind az ügynököt, mind az ügyfelet, miközben utóbbi adatait rögzíti. Ugyanez az eszköz megnyitja az utat egy sor innovatív funkció felé, mint amilyen a testre szabható prezentáció, vagy a potenciális ügyfelek közösségi térképre rajzolása.

Közmű/Energia

Az egyre csökkenő közműdíjak, a mindenhonnan felbukkanó, megújuló energiával üzletelő alternatív szolgáltatók, illetve az idejétmúlt folyamatok és szervezeti struktúrák megléte egyre nagyobb nyomás alá helyezi az energia- és közműszolgáltatókat. Ráadásul a hagyományosan hozzájuk tartozó, specifikusabb problémák is megmaradtak, mint amilyen a nagyértékű eszközök kezelése és a számos jogi követelménynek való megfelelés. Nem csoda, hogy a technológiai újítások bevezetése ezidáig háttérbe szorult.

Ugyanakkor a mobilitás már számos iparágban bizonyította, hogy képes értéket termelni. Ha a terepen dolgozók mobil eszközeiken céges alkalmazásokat tudnak használni, akkor valós idejű, helyhez kapcsolódó adatokat gyűjthetnek, így az eszközmenedzsment, a kollaboráció és a beszámolók is egyszerűbbé válnak.

Például az adminisztrátorok azonnal átcsoportosíhatják a feladatokat, ha bármilyen probléma adódik a terepen. A munkatársak is hozzáférhetnek minden adathoz útközben: utánanézhetnek technikai specifikációknak, vagy ellenőrizhetik, a raktárkészletet, ha alkatrész-cserére van szükség.

A mobilitás segít új ügyfeleket is szerezni:: innovatív mobil megoldásokkal a közmű-szolgáltatók könnyebben kínálhatnak kiegészítő szolgáltatásokat alvállalkozók bevonásával, ugyanakkor továbbra is teljes ellenőrzést gyakorolhatnak az ajánlatok felett.

Retail

A kiskereskedők az egész mobilitási mozgalom előfutárai, hiszen érdekeltségük, főleg az ügyféloldali mobil megoldásokalkalmazásában, hamar nyilvánvalóvá vált. Az e-kereskedelem robbanásszerű fejlődése és az offline csatornák újrapozicionálása minden eddiginél fontosabbá tette, hogy az ügyfeleknek zökkenőmentes vásárlási élményt nyújtsanak.

Az online és offline világ összemosódása következtében a mobilitás az operatív funkciók megmentőjévé lépett elő, bár az alkalmazott-oldali mobil appok fejlesztése egyértelműen nagyobb kihívást jelentett az ügyféloldaliakhoz képest. A legsikeresebbek azok lettek, amelyeket eleve hosszú távú használatra fejlesztettek, egy adott munkafolyamatot alapul véve, és a skálázhatóság igényével.

Manapság a legfejletttebb kiskereskedelmi mobil alkalmazások az ügyfelekről olyan adatokat szolgáltatnak, amelyek segítségével pontosabban felmérhető a kereslet, a valósidejű kínálat, vagy a raktárkészlet, így a márkák és bolthálózatok közti együttműködés is simább lehet. Ezen kívül ezek az okos eszközök lehetővé teszik a boltlátogatók számára, hogy könnyen rögzíthessék és értékelhessék a különböző helyszínek, termékek, vagy eladók teljesítményét.

[/spb_text_block]

The post Három iparág a mobil üzleti megoldások élvonalában appeared first on Scolvo.