Tanácsadás az alapokról

A mobil eszközök munkahelyi bevezetésére és a velük való dolgozásra három sztenderd módszer áll rendelkezésre, attól függően, hogy kinek a tulajdona és ki működteti az eszközöket. Most egyenként végigvesszük a mindhárom eset mellett és ellene szóló érveket.

Hozd a saját eszközöd (BYOD): A népszerűségi listavezető

A BYOD messze a legnépszerűbb megközelítés a munkaerő mobilizálásában, és ahogy javulnak a biztonsági mutatói, óráról órára egyre gyorsabban terjed. Észak-Amerika ebben is vezet, ott a cégek közel fele már átállt a BYOD-módszerre. A nyugat-európai vállalkozások óvatosabbak, de szintén egyre nyitottabbak a koncepcióra, bár az üzleti mobilok többségét (61%) még mindig céges szerződéssel vásárolták 2015-ben. A rengeteg használatban lévő eszköz, és ennek a használatnak a kényelmessége miatt azonban várhatóan a BYOD terjedése továbbra sem fog megállni.

A kis cégek számára a legnagyobb vonzerőt az elérhető megtakarítások mértéke jelenti. Az alkalmazott fizet a hardverért. A hang- és adatforgalom költségeit is az ő nevére számlázzák. A cégnek nem kell hosszú és kellemetlen kötöttségekkel járó szerződéseket kötniük a szolgáltatókkal. Egy közelmúltban készített tanulmányban, a Cisco becslése szerint, körülbelül 350 dollárnyi megtakarítás érhető el munkavállalónként, évente, minden olyan cégnél, ahol a BYOD-módszert alkalmazzák.

Természetesen ezeknek az eszközöknek és a vállalati alkalmazásoknak a biztonságos és folyamatos működtetése állandó kihívást jelent. A cégeknek, különösen azoknak, amelyeknek kevés erőforrás áll rendelkezésére, tovább kell képezniük magukat az ott használt eszközök biztonsági megoldásaiból és a kármentésből egyaránt.  

Válaszd ki a saját eszközöd (CYOD): Az arany középút

A BYOD-koncepción egyet csavarva született meg nemrégiben a CYOD, vagyis a Válaszd ki a saját eszközöd-módszer, amelynek célja, hogy nagyobb kontrollt adjon az IT-részleg kezébe a céges mobil biztonságot érintő kérdésekben. A CYOD esetében az eszköz tulajdonjogának kérdése másodlagos kérdés. Azok a cégek, amelyek ezt a módszert választják, prioritásként kezelik az egységesebb mobil flotta megteremtését, és ezt azáltal érik el, hogy egy limitált választási lehetőséget kínálnak a dolgozóknak. Így jobban tudják kontrollálni az eszközök biztonságát és támogatását.

A CYOD természetesen bizonyos anyagi terhet is ró a cégekre, hiszen az eszközök egy részének megvásárlására lehetőséget kell biztosítani a költségvetésben. A céges beszerzési procedúra miatt a bevezetés is hosszabb időt vesz igénybe, mint a BYOD esetében. De ha az alkalmazottnak már van egy olyan eszköze, ami a vállalat számára is elfogadható, az máris megtakarítást jelent. Arról nem is beszélve, hogy milyen pozitív hozadékai vannak egy ilyen irányelvnek: a dolgozók elkötelezettebbek lesznek, hiszen megvan a lehetőségük, hogy egy számukra vonzó eszközt válasszanak a munkához.

Corporate Owned, Personally Enabled (COPE): A legmagasabb szintű kontroll

A fentebb említett megközelítések nyilvánvaló előnyei ellenére a céges tulajdonú mobil flotta még mindig a legelterjedtebb megoldás a nagy cégeknél. Miért? Túl sok munka lenne ugyanis az összes apró részletre figyelni, ami a mobil kütyük sokféleségéből fakad.

A mobil flotta létezése önmagában is szükségessé teszi a mobileszköz-menedzsment és a  mobilapp-menedzsment rendszerek létezését, de ezekben az esetekben legalább nem kell különféle operációs rendszerekkel, és ezerféle appal bajlódni, nem beszélve a hasonló nagyságrendű biztonsági résről.

Ami a költségcsökkentést illeti, a beszállítókkal köthetők csoportos szerződések, amelyek mennyiségi alapon nyújtanak kedvezményeket, és a szolgáltatásokat (adatforgalom, szervíz, stb.) is jobb áron szerezhetik be a cégek, ha egységesen rendelik meg. A flottaszerződéseknek viszont másfelől megvan az a hátrányuk, hogy azután is köthetik a céget, hogy a technológia vagy a szolgáltatás elavulttá válik.

Munkakör-alapú választás: A pragmatikus megoldás

Sokszor nem is annyira a költségek vagy a biztonság a meghatározók a munkaerő-mobilizáláshoz szükséges megközelítés kiválasztásánál, mint a dolgozók munkaköre. Bizonyos pozíciókban, például az építőiparban, vagy a közműveknél, a mobil eszköz iránt támasztott elvárás, hogy ellenálló legyen a környezeti hatásokkal szemben: így született meg a “mindenálló” tabletek és mobilok kategóriája.

Más esetekben viszont a beszerzések során felmerülő elvárások sokkal kevésbé egyértelműek. Olyasmire kell gondolni, mint hogy egy személyes banki tanácsadó ügynök jobb benyomást kelt egy iPaddel, mint egy Androidos eszközzel. Vagy egy ingatlanügynök, akinek minden nap rengeteg nagyfelbontású fotót kell készítenie, vagy a kereskedő, akinek sokoldalú vonalkód-leolvasóra van szüksége, az ezekhez az igényekhez passzoló funkcionálisan legmagasabb szintű eszközt részesíti előnyben.

“Miből fizetjük ezt ki?”

Ami a céges tulajdonú eszközöket illeti, a laptopok még mindig vezető helyen állnak a mobilitás valódi kellékeit, az okostelefonokat vagy a tableteket megelőzve. De abból a tényből, hogy a cégek leginkább laptopra költenek, nem következik az, hogy a többi eszközt nem használnák széles körben – csak azokat inkább a dolgozók veszik meg és viszik be magukkal a munkahelyre.

Amennyiben a cég eldöntötte, hogy a CYOD vagy a COPE módszert alkalmazza, apró kis részletek finomhangolása következik, és fel kell készülni az időtrabló beszerzési procedúrára is.

A finanszírozási opciókból nincs olyan sok a piacon, mint eszközből, de a spórolós megközelítéssel a vállalatok tudatosabb döntéseket hozhatnak. Ezen kívül az ár sokszor nem is annyira fontos a cégeknek, amelyeknek sokféle tényezőt kell figyelembe venniük, melyek között számos iparág-specifikus szerepel. A szoftvertámogatás, a szervízelés, vagy a csere például perdöntő lehet a megfelelő ajánlat kiválasztásánál.

Ugyanakkor ahhoz, hogy egy elfogadható árat érjenek el, a cégeknek gyakran hosszútávú szerződéseket kell kötniük az eszköz-beszállítókkal és a szolgáltatókkal. Az egy fix szolgáltatóhoz köthető SIM-kártyákkal ellátott telefonok például sokáig egyeduralkodónak számítottak az üzleti piacon, és ez csak nemrégiben kezdett megváltozni.

Tehát akkor mi mindent kell figyelembe vennie a beszerzési osztálynak, amikor megtervezi a mobilizációs költségvetést? Először is, tisztában kell lenni a prioritásokkal: ez lehet egy bizonyos típusú eszköz beszerzése, a hálózat rendelkezésre állása, az alacsony havidíj, vagy a nagy adatforgalom lehetősége.

Ahelyett, hogy egy meghatározott összeg szerepelne a büdzsében az eszközök egyszeri beszerzésére, lízingelheti is ezeket a cég, és továbbíthatja a dolgozóknak, mint COPE-megoldásot. Egy másik lehetőség, hogy hadver-kompenzációs szerződést kötnek a dolgozókkal a CYOD-keretében belül, és egy bizonyos mértékű támogatást nyújtanak a privát hardver-vásárláshoz.

Ezután jön a szolgáltatási szint beállítása: a szolgáltatótól függően az adatforgalom, a garancia illetve a szervíz, az ügyfélszolgálati támogatás, és a rugalmas szerződésmódosítási lehetőségek lehetnek hatással a havidíjra.

Sok eszköz, hosszú bevezetés

A mobil flotta beüzemelésének módját leginkább az elsődlegesen választott módszer határozza meg.

A BYOD egy nagy feladatot vesz le a cégek válláról: az eszközök kiválasztását (és kifizetését). De egy másikat viszont rátesz: a menedzselést. Amikor minden dolgozó a saját mobil kütyüjét használja, a mobil stratégia bevezetése arról szól, hogy találjunk egy közös pontot, amin keresztül a sok eszköz menedzselhető. Az alapvető használati szabályok és egy biztonságos céges identitás meghatározása mellett az első lépések közé tartozik a munkakörtől függő hozzáférések kialakítása. Ez utóbbi elengedhetetlen a biztonságos és kontrollált mobil környezet megteremtéséhez. Az eszköz-menedzsment finomhangolása is megtörténhet célzott támogatás vagy más szolgáltatások hozzáadásával.

A mobileszköz-menedzsment (MDM) bevezetése egy jó módszer arra, hogy biztosítsuk, az elveszett vagy ellopott eszközök, illetve a nem biztonságos appok nem férnek hozzá vállalati adatokhoz. Egy lépéssel továbbmenve, a vállalatimobilitás-menedzsment (EMM) teremthet biztonságos környezetet a rendszer egésze és az alkalmazás-frissítések számára is. A cél az, hogy a betanulási folyamatot a lehető legegyszerűbbé tegyük az alkalmazottak számára, hiszen csak így lehet a bevezetésből profitálni.

A CYOD hasonló megközelítést kíván: ehhez is kell egy központi, adminisztrációs és biztonsági kontroll céljára szolgáló felület, azzal a könnyítéssel, hogy kevesebb féle eszközt kell menedzselni. Bevezetési szempontból a COPE a legegyszerűbb, de a leghosszabb is. Az IT-részleg számára nagy előny, hogy tudja, milyen eszközöket, milyen operációs rendszereket, és milyen alkalmazásokat kell felügyelnie. Minden feltelepítés és biztonsági beállítás történhet egyszerre, nagy tételben. Meggyőződhetnek róla, hogy minden működik, még mielőtt az alkalmazottakhoz kerülnek a készülékek. És csak egy bizonyos jól meghatározott mennyiségű eszközt kell karbantartani.

Az alaposság kifizetődő

A beszerzési döntések meghozatala nem könnyű, de a mobilitás esetén lényegében azt takarja, hogy mennyit hajlandó áldozni a cég a biztonságért. Vagy, milyen szintű biztonságról hajlandó lemondani annak érdekében, hogy az elsők között mobilizálja a munkaerejét.

A nagy cégek számára nem is kérdés, hogy elkülönítenek-e büdzsét a mobil flotta kontrolljára. De ezt a büdzsét ki kell egészíteni azzal, hogy tisztában vannak a legújabb technológiákkal, amelyekbe érdemes fektetni, és a menedzsment opciókkal, amelyek a mobil munkaerő mindennapi működtetését biztonságossá teszik a vállalat számára.

The post Ezeket fontolja meg, mielőtt üzleti mobileszköz-beszerzésbe kezd appeared first on Scolvo.

Helyszín: dolgozni bárhol és mindenhol lehet

Németországban a dolgozók 37 százaléka ingázik több mint egy órát a munkahelyére. De egy olyan időszakban, amikor már bárhonnan lehet dolgozni, ennek nincs sok értelme. Minél kevesebb az ingázás, annál kevesebb a stressz, és annál kevesebbszer fognak a munkatársak beteget jelenteni.

Viszont annak is vannak hátrányai, ha a munka bárhol, akár útközben is végezhető. Munkaadóként nagy a kísértés, hogy munkaidőn kívül is zargassuk az alkalmazottakat, nekik pedig nehéz kikapcsolódniuk a munkától való fizikai távolság hiányában.

Pozíciók: új szerepek, új képességek

A legtöbb szakmában új pozíciók jelennek meg, míg néhány régi átalakul, új munkaköri kötelességek jelennek meg benne, nagyrészt a digitális technológiák térnyerésének köszönhetően. Az informatikai szakmákban ez különösen látványos: adatbányászok, mobil specialisták, vagy felhőszakértők nem olyan régóta léteznek, és egyben jelzik a specializáció szükségességét is. Ahelyett, hogy egy technikai részletre fókuszálnának, az IT-szakemberek egyre inkább szolgáltatás-továbbítókká válnak, erős üzleti fókusszal.

A gyártásban új ipari forradalom zajlik, amelyhez a menedzsmentnek is alkalmazkodnia kell. A “dolgok internete” megváltoztatja az eddig használt módszereket és szükségessé válik a digitális eszközök megértésének és üzemeltetésének képessége, minden szinten és minden pozícióban.

Szervezet: folyamatok és struktúrák összekapcsolódása

A folyamatoknak, akárcsak a szervezeti struktúráknak, digitalizáció-biztosnak kell lenniük, és ahhoz, hogy ezt elérjük, innovatív vezetőkre is szükség van. Néhány munkafolyamatot a technológiai fejlődés máris kiiktatott, és ha alaposabban megvizsgáljuk, több lehetőséget is találhatunk az automatizálásra. Az, hogy a dolgozók milyen interakciókat hajtanak végre az egyes folyamatok végzése közben, szintén befolyásolhatja az újratervezést. A cél az, hogy olyan működést érjünk el, amely a lehető legjobban kihasználja az új eszközök tudását, a termelékenység-növelést és a mérési lehetőségeket.

Információ: azonnali és szükség szerinti

Az alkalmazottak információhoz való hozzáférése és annak feldolgozása már felgyorsult a széles körben használt fogyasztói technológiáknak köszönhetően – a cégeknek csak meg kell találniuk a módját, hogy hogyan tudják ezt a maguk javára fordítani.

A helyszínen rögzítve és a felhőbe töltve az adatokat, a terepen dolgozó munkások, illetve az értékesítők azonnal tájékoztatni tudják az irodában maradt kollégákat az ügyfelek tevékenységéről és viselkedéséről, ez az információ pedig a vezetők számára megkönnyíti a döntéshozatalt.

A dolgozóknak általánosságban véve is gyorsabbnak kell lenniük, de nagyszerű eszközök állnak a rendelkezésükre ehhez, és több feldolgozott adat a döntések meghozatalához. Ugyanis nem csak a nyers információ érhető el bármikor szükség szerint, hanem az elemzés is – ami a következő lépés a nagy adatforradalomban.

The post Munkahelyi változások kezelése: így segíthet kollégáinak appeared first on Scolvo.

Ez még inkább igaz a terepen dolgozó értékesítőkre, ahol a mobilitás és a gyors reakció, akárcsak a lehetséges és meglévő ügyfelekkel való interakció létfontosságú. Itt jönnek a képbe az üzleti mobil appok, a született sales-segédek – lássuk ezek közül is a legjobbakat!

Linkedin Sales Navigator

A fiatal értékesítők számára a LinkedIn már most is elengedhetetlen eszköz a lehetséges ügyfelekkel való kommunikációra – sokkal könnyebb vele új szakmai kapcsolatokat létrehozni, és még a hideg e-mailek is jobban célba találnak. A Sales Navigator egy külön alkalmazás, amelyet értékesítőknek fejlesztettek ki, hogy még hitelesebb lehessenek, és jobban tudjanak tervezni azáltal, hogy jobban megismerik a potenciális ügyfeleket. Nem csoda, hogy szeretik is magukkal vinni, ahova csak lehet: a mobil appban pedig különösen jól válogatták ki azokat a funkciókat, amelyek a terepen a legfontosabbak, mint például a valós idejű adatfrissítés, vagy az ügyfél-ajánló. A LinkedIn elkötelezettsége az értékesítés minél alaposabb kiszolgálása iránt a legfrissebb, márciusi bejelentéséből is jól látszik: új üzleti terméket dobtak piacra, és újabb integrációs lehetőségeket fejlesztettek prezentációs és CRM-funkciókhoz.

A legjobb funkció: Valós idejű frissítés az elmentett ügyfelekről.

Mobil CRM (Salesforce és társai)

A fiatal szakemberek számára magától értetődő, hogy a céges CRM mobil verziója ott van a telefonjukon. Miért is ne használnák ki, hogy minden meglevő és potenciális ügyfél adata mindig kéznél legyen? A Salesforce és a hasonló programok azért is lettek népszerűek, mert mélységeiben is megértették az értékesítői szakma igényeit és képesek voltak olyan eszközökkel kiszolgálni, amelyek a munkájuk minden aspektusát lefedi. Gondoljunk csak a csapatmunka összehangolására, az útvonalak feltérképezésére, vagy az elektronikus aláírásra.

A legjobb funkció: az AppChange a Salesforce-ban, ahol azonnal beköthető appokat találhatunk a még nagyobb termelékenység érdekében.

CamCard

A CamCard a CRM-ek kiváló kiegészítője, mivel segít az üzletkötőknek archiválni az összes névjegykártyát, amit menet közben begyűjtöttek. Sokan már felfedezték, hogy milyen praktikus a kártyákat lefényképezni és egy külön mappába gyűjteni, de a CamCard még ennél is tovább megy, amikor elemzi a képen szereplő adatokat és archiválja is azokat. Az appon keresztül meg is oszthatjuk a kártyákat a kollégákkal vagy az ügyfelekkel. Olyan egyszerű, amilyennek hangzik: az alkalmazás segít elkerülni az apró, de annál bosszantóbb hibát, ami az üzletre is rossz hatással lehet, vagyis az értékes kontaktok elveszítésének lehetőségét.

A legjobb funkció: Az app 17 nyelven képes feldolgozni a megadott információkat.

Scolvo Sales

Amikor élesedik a verseny a pénzügyi-, közmű-, vagy a kiskereskedelmi szolgáltatások piacán, az értékesítőknek olyan eszközökre van szükségük, amelyek segítenek megküzdeni a kihívásokkal, gyorsabbnak és személyesebb lenni a versenytársaknál. A Scolvo Sales alkalmazás előre lefejlesztett elemekből épül fel, amelyek a legjobb iparági gyakorlatok alapján készültek, pillanatok alatt személyre szabható, és további előnyként extra gyorsan, mindössze néhány nap alatt bevezethető. Az app segít az ügynököknek nyomon követni a feladataikat, hozzáférhetővé teszi az ügyletek lezárásához szükséges dokumentumokat, és lehetővé teszi új dokumentumok (jegyzetek, szerződések) hozzáadását.

A legjobb funkció: A felhasználói felület – olyan szép, hogy elfeledteti, hogy egy üzleti alkalmazást használunk, és nem egy fogyasztóknak készültet.

Sales Tracking Calendar

A profi értékesítők teljesítmény-orientáltak és a számok által motiváltak, így hát egy olyan alkalmazás, amely hatékonyan asszisztál ehhez, nagy valószínűséggel sikeres lesz. A Pipeline Pro által fejlesztett Sales Tracking Calendar, ahogy a neve is sugallja, a naptár-formátumot használja az adatok lekövetésére, valamint a havi eredmények és maradék feladatok kikalkulálására a regisztrált tevékenységek és meghatározott célok alapján. A program képes arra is, hogy az ügyfelek útját kövesse az értékesítési folyamatban, egészen az ügyletek lezárásáig.

A legjobb funkció: Az app heti tervet készít a célok alapján, így az értékesítők jobban tudnak az ügyfelekre fókuszálni, ugyanakkor teljesíteni a kitűzött célokat.  

Datanyze

A versenytárselemzés és – monitorozás az üzleti ügyfelekkel foglalkozó értékesítők munkájának része – ezek segítségével lehet a legmegfelelőbb időben felkeresni a lehetséges érdeklődőket a hozzájuk legjobban passzoló ajánlatokkal. A Datanyze adatelemzése lehetővé teszi, hogy meghatározzuk, a potenciális ügyfelek milyen szoftvereket használnak, és ezek közül melyiket kezdték épp csak el vagy hagyták épp abba használni. Így valós idejű betekintést nyerhetünk egy cég technológiai választásaiba, illetve a vásárlásra utaló jelzésekbe. A Datanyze nemrégiben kötött partneri egyezményt az IVC-vel és az Interarrows-zal az európai és ázsiai piacokon való terjeszkedés érdekében.

A legjobb funkció: Egy rangsoroló rendszer, amely sorba állítja a meglevő ügyfeleket és összehasonlítja a legjobban teljesítőket az újakkal.

Time Tracking

Bár a legtöbb fent említett alkalmazáshoz tartozik időmérő funkció is, ha egyikhez sincs hozzáférésünk, jó, ha legalább a munkára fordított idő mennyiségével tisztában vagyunk. Számos ilyen eszköz érhető el a piacon, az önellenőrzésre valóktól kezdve azokig, amelyekkel egy egész értékesítési csapat követhető. A Timely app például automatikusan követ minden aktivitást, amit regisztráltak a rendszerbe, legyen szó ügyfél-találkozókról, prezentáció-készítésről, vagy ebédszünetről – be lehet állítani, hogy melyek legyenek benne később a jelentésekben. A másik típusú időkövető app, mint például a VisitEye, nemcsak az elvégzett feladatokat, hanem a helyszíneket, megtett utat, költségeket, fotókat, vagy bármi egyéb, az ügyfelekkel kapcsolatos adatot rögzít – vagyis mindent, ami az értékesítő munkanapjához tartozik.

A legjobb funkció: Az ügyféltalálkozók beosztása és újratervezése valós idejű helyadatok alapján.

The post A legszükségesebb üzleti mobil appok, fiatal üzletkötők ajánlásával appeared first on Scolvo.

Az Y-generáció térnyerése a munkahelyeken és vonzódásuk a technológiához rengeteg változást hoz a céges munkafolyamatokba. Ezek a fiatalok, akik 1980 és 2000 között születtek, 80 milliós létszámával a legnépesebb generáció, amelynek belépése a munkaerőpiacra erre az időszakra esik (és hamarosan jönnek a Z-generációsok is a maguk 23 millió fős táborával).

A munkahelyi appok választéka segítheti vagy hátráltathatja ezeknek a fiatal munkavállalóknak a beilleszkedését, illetve vonzhatja vagy elriaszthatja a legtehetségesebbeket. A Levo friss tanulmánya rámutat ugyanis, hogy az említett generáció különösen nagy hangsúlyt fektet a produktivitásra: ugyanakkor míg a válaszadók 93 százaléka fontosnak tartja ezt az értéket, 62 százalékuk azt gondolja, hogy ő maga nem elég produktív. Ennek oka 33 százalék szerint valamilyen, figyelmet elterelő tényező, 22 százalékuk pedig a nem megfelelő időbeosztást okolja.

Van ugyanakkor egy másik probléma is, amely a fogyasztói és a céges applikációk felhasználói élményének különbségéből fakad. Nem számít, hogy hány appot vagy szoftvert használhatnak az Y-generáció tagjai a munkahelyen, ha azok mind furcsán néznek ki és unalmasak. Ezek a fiatal dolgozók az Über, a Tinder és az Airbnb felhasználói élményéhez vannak szokva, és nem igazán tolerálják a céges appok jelentős lemaradását ezen a téren.

[/spb_text_block] [spb_image image=”17557″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”] [spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

A mai céges alkalmazásoknak vonzónak és funkcionálisnak egyaránt kell lenniük. Meg kell hogy könnyítsék a valós idejű kollaborációt, egyszerűsíteniük kell a bonyolult munkafolyamatokat, és segíteniük kell fókuszálni.

Az alábbiakban bemutatunk 5+1 appot, amelyet érdemes ismerni és használni, ha azt akarjuk, hogy az új munkatársak a lehető leghatékonyabban dolgozhassanak.

1. Slack

[/spb_text_block] [spb_image image=”17561″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”] [spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

Típus: Azonnali üzenetküldés

Mitől népszerű? Ez a generáció állandóan az interneten lóg, és szüksége van arra, hogy mindent azonnal megosszon és mindenre azonnali visszajelzést kapjon. A Slack-et már a kezdetektől is könnyű kezelni és ez a későbbiekben is igaz, az extra emojik pedig különlegessé is teszik, és némi csibészséget csempésznek a munka világába. A Slack-nek jelenleg napi 5 millió aktív felhasználója van, többnyire IT-startupoknál és olyan cégeknél, amelyeknél fontos a technológiai naprakészség.

Miért jó vele dolgozni? A Slack támogatja a legtöbb népszerű felhő-szolgáltatással való integrációt, amelyet a hálózatba kapcsolt generáció szeret (lásd összeállításunkban például a Trello-t). Az azonnali üzenetküldés, mint a munkacsoportok preferált kommunikációs formája, pozitív hatással van a külső céges kommunikációra is.

Tanulság az alkalmazásfejlesztőknek: Az igény az egyre gyorsabb kommunikációra arra készteti a vállalatokat, hogy bevezessék a munkahelyi csetet, minden (főleg biztonsági megfontolásból fakadó) ellenérzésük dacára. Ha úgy döntenénk, hogy egy cset-szolgáltatással bővítjük a céges alkalmazás vagy egy harmadik feles szolgáltatást integrálunk, győződjünk meg róla, hogy az egyaránt megfelel majd a fiatalabb és az idősebb munkavállalók igényeinek. A Slack egyik hátránya, hogy míg a technológiában jártas, fiatal alkalmazottak imádják, a többi generáció nem igazán érzi sajátjának. Mint ahogy azok sem, akik nem korai befogadói, hanem inkább a későn kapcsoló többséghez tartoznak.

2. Dropbox

[/spb_text_block] [spb_image image=”17564″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”] [spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

Típus: felhő-alapú adattárolás és fájl-megosztás

Mitől népszerű? Az Y-generáció számára a felhő-szolgáltatás az alap, a Dropbox pedig az egyszerű kezelőfelülettel és a zökkenőmentes szinkronizációval kiegészülve gyorsan belopta magát a szívekbe. Sikerült létrehozniuk egy olyan ideális kollaborációs eszközt, amely pontosan megfelel e generáció igényeinek. A Dropbox a fogyasztói piacon indult, de lassan beszivárgott a céges világba is, mivel a felhasználók egyre inkább igényelték, hogy a kedvenc alkalmazásukat a munkahelyen is használhassák. A szolgáltatásnak 500 millió regisztrált felhasználóija volt tavaly. A 18-24 éves irodai dolgozók 31 százaléka, a 25-31 évesek 24 százaléka használja, a 16 százalékos átlaghoz képest.

Miért jó vele dolgozni? A Dropbox Business-szel a szolgáltató komoly lépéseket tett a biztonság terén és az adminisztrációs lehetőségeket is bővítette. A Dropbox hagyományos erényei, a könnyű megosztás és kollaboráció alapkövetelmény egy korszerű munkahelyen, függetlenül attól, hogy a dolgozók mennyire ismerik az új technológiákat. A Dropbox a MS Office-szal is integrálható, ami simábbá teszi az átmenetet a hagyományos és az újszerű munkafolyamatok között.

Tanulság az alkalmazásfejlesztőknek: A felhő-alapú fáljmegosztás kötelező eleme minden üzleti applikációnak. De ahhoz, hogy maximálisan ki tudjuk használni, szükség van arra is, hogy könnyű legyen vele az együttműködés, és jól tudjon szinkronizálni a back-office adatbázisokkal.

3. Evernote

[/spb_text_block] [spb_image image=”17567″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”] [spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

Típus: jegyzetelés és produktivitás

Mitől népszerű? A jegyzeteléshez korábban két dologra volt szükség: papírra és kézírásra. Nos, egyik sem tartozik az Y-generáció kedvencei közé. Ezzel ellentétben az Evernote maga a jövő munkahelye: képes mindenfajta jegyzet vagy bármilyen más típusú dokumentum kezelésére. Plusz ezek mindig ugyanabban a formában, bármilyen eszközön elérhetők, az irodán kívül is. Ez kényelmes, és az Y-generáció imádja a kényelmet. A 2016-ig eltelt öt évben az Evernote felhasználói bázisa 34 millióról 200 millióra nőtt.

Miért jó vele dolgozni? Ha bárhol, bármikor lejegyezhetjük a munkával kapcsolatos ötleteinket, az elképesztő mértékben növeli a termelékenységet. Az Evernote tökéletesen alkalmas erre, mint ahogy receptek vagy számlák tárolására is – utóbbi jelentősen megkönnyíti a költségtérítések elszámolását. A szerkesztési lehetőség között szerepel az egy-klikkel kipipálható dobozka, amely bármilyen szöveget teendőlistává tud varázsolni.

Tanulság az alkalmazásfejlesztőknek: Míg a jegyzetelést minden applikációnak támogatnia kell, ugyanakkor arra is érdemes figyelni, hogy ne tegyük túl bonyolulttá. Végső soron a jegyzetek készítése egy egyszerű tevékenység, és a legjobb, ha ez így is marad.

4. Trello

[/spb_text_block] [spb_image image=”17570″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”] [spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

Típus: projekt-menedzsment

Mitől népszerű? Az Y-generáció rájött arra, hogy tulajdonképpen minden nagyobb életesemény: egy esküvő, álláskeresés, lakásvásárlás, partiszervezés felfogható úgy is, mint egy projekt. Ami közös bennük, hogy ezek a projektek eléggé komplexek, és nehéz követni őket a hagyományos eszközökkel. Egy egyszerű, de mégis vonzó kezelői felület képes elérni, hogy kevésbé nyomasztónak és könnyebben menedzselhetőnek találjuk ezeket a feladatokat. A Trello jelenleg 19 millió regisztrált usernél tart.

Miért jó vele dolgozni? Az Y-generációhoz tartozók szeretik azokat az alkalmazásokat, amelyek személyes és munka célokra egyaránt használhatók. A Trellót sokféleképpen lehet használni a teendőlisták helyett, illetve a cég különböző egységei közös projektjeinek menedzselésére. Ezen kívül a gyakran változó munkafolyamatok is jól strukturálhatók a segítségével. A megosztási lehetőségeknek köszönhetően nagyban támogatja a folyamatok átláthatóságát, ami szintén egy olyan érték, amelyet a fiatal munkavállalók értékelnek.

Tanulság az alkalmazásfejlesztőknek: A mai multitasking környezetbe egyre többször esik szó a fókuszálás szükségességéről és annak megfelelő módszereiről. Úgy tűnik, egyszerre több dologgal foglalkozni nem növeli úgy a termelékenységet, mint a fókuszálás. Egy tiszta és következetes felületen, valamint egy egyértelműen meghatározott (vagy újradefiniált) munkafolyamatban a dolgozók könnyen átláthatják és teljesíthetik feladataikat.

5. Toggl

[/spb_text_block] [spb_image image=”17573″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”] [spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

Típus: naplózás

Mitől népszerű? A naplózás egy sokszor szükségszerű tevékenység, ami nyűggé is válhat, de a Toggl-nak sikerült vonzónak és egyszerűnek láttatnia. Az, hogy sok ismert programmal, például táblázatkezelővel, projekt-menedzsment alkalmazással, vagy naptárral integrálható, népszerűvé teszi a kapcsolt szolgáltatások kedvelői körében.

Miért jó vele dolgozni? Mert csodát tesz az összegyűjtött adatokkal: a Toggl riportoló megoldásai méltán tehetik a munkahelyek kedvencévé. A személyes tevékenységek naplózásának is megvan a maga bája, de az igazi trükk az üzleti felhasználás, hiszen ez egy az egyben összekapcsolódik a nyereségességgel. Különösen kisebb csapatok esetében, ahol nincs HR-osztály, amely állandóan figyeli az alkalmazottakat, de a cég mégis szeretne biztos lenni a munkaidő optimális felhasználásában.

Tanulság az alkalmazásfejlesztőknek: Azok az alkalmazások, amelyek több platformon és eszközön is működnek, mindig széles körben népszerűvé tudnak válni, az ügyes riport-funkciók pedig a menedzserek szívének kedvesek.

+1 Workable

[/spb_text_block] [spb_image image=”17577″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”] [spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

Source: Workable

Típus: HR/Toborzás

Mitől népszerű? Ebben az alkalmazásban sok olyan funkció van, amelyet az Y-generáció értékel: letisztult kezelői felület, amely egy helyen tárolja az állásra jelentkezők összes adatát, és megkönnyíti a HR-esek számára az álláshirdetések publikálását és nyomon követését. A fiatal munkavállalók elvárják, hogy a HR-osztály is a legfrissebb technológiákat használja. A fiatal HR-esek pedig, akárcsak a jelentkezők, szeretik, ha a munkájukhoz szükséges információ bárhonnan hozzáférhető. A Workable segítségével kis befektetéssel több helyre is posztolható egy álláshirdetés, a közösségi funkciók pedig összekapcsolják a HR-csapatot, hogy megvitathassák a munkájukkal kapcsolatos ügyeket.

Miért jó vele dolgozni? A cégeknek ott kell lenniük, ahol a felhasználóik vannak. Ennek megfelelően, a HR-nek is ott kell lennie, ahol a potenciális jelöltek vannak, ez pedig a mobil tér. Egy jól megtervezett HR-alkalmazás mindkét fél számára azt az üzenetet közvetíti, hogy az adott cég egy modern munkahely, amely törődik az idejükkel, már az állásokra való jelentkezés során is.

Tanulság az alkalmazásfejlesztőknek: Akkor is, ha az alkalmazást főleg a cég dolgozói használják, érdemes észben tartani az ügyfelek elvárásait. Nézzünk az alkalmazásunkra az ügyfél szemszögéből: mely ponton kapcsolódnak be az app által lefedett munkafolyamatba? Közvetlenül fognak vele találkozni, például egy kérdőív kitöltése során, adategyeztetés miatt, vagy egy prezentáció révén? Vagy pedig azáltal fognak pozitív vagy negatív benyomásokat szerezni, ahogy az alkalmazottaink kezelik az applikációt? Bárhogy is van, gondoljuk rá, hogyan tehetjük jobbá mindenki számára az élményt.

Élvezze az egyszerűséget és a könnyű használatot: növelje alkalmazottai teljesítményét egy napokon belül bevezethető megoldással

[/spb_text_block]

The post 5+1 Y-generációs app, amely a munkahelyen is népszerű appeared first on Scolvo.

A ma munkahelyén a technológiának már központi szerep jut, és rengeteg lehetőséget ad a termelékenység növelésére. A jövő fejlesztései nem lesznek annyira látványosak, mint a mobil eszközök feltűnése és a papír eltűnése: körülöttünk mindenütt szenzorok biztosítják majd, hogy a lehető legtöbb munkát végezhessük el a legkevesebb erőforrás használatával.

[/spb_text_block] [spb_image image=”17740″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”] [spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

Ami már ma is velünk van

Bizonyos szinten már minden munkahely digitális, és a vállalkozások egyre inkább digitális vállalkozásokká válnak. A kiskereskedelemtől a közművekig, a cégek mindenütt foglalkoznak a működésük digitalizálásával. Igazuk van abban, hogy nincs több vesztegetnivaló idő: a SADA Systems felmérése nemrégiben kimutata, hogy a válaszadók (IT-szakemberek) 49 százaléka szerint a digitális átalakulás ‘extrém prioritást’ élvez.

Az általunk ismert munkahely már legalább négyféle változáson ment keresztül az utóbbi időben:

• Főleg digitális beviteli eszközöket használunk (beleértve a mobilokat is),
• Adatainkat digitálisan tároljuk és menedzseljük (mivel a papírmentes folyamatok bizonyítottan növelik a produktivitást)
• Kommunikációnk a kollaborációra fókuszál (ezen a téren pedig nincs kötelező módszer vagy csatorna),
• És a digitális kimeneti eszközök használata is szinte kizárólagos.

A technológia, az új eszközök, amelyeket a cégek az alkalmazottaik kezébe adnak, nem csak szükségesek az újfajta munkavégzéshez, de fontos részét is képezik a munka élményének, amelyet a mai dolgozó generáció megkövetel.

A tehetséges dolgozók jól akarják érezni magukat munka közben, akár az irodában, akár útközben vannak. Így hát a cégek eszközöket adnak a kezükbe (amelyek egyébként hatalmas fejlődésen mentek keresztül, a laptopoktól és mobiltelefonoktól az okostelefonokig, tabletekig, és a hordható eszközökig) és felszerelik őket vállalati alkalmazásokkal is. A fogyasztói és az üzleti technológia egymás mellett, párhuzamosan létezik, és ez javítja, nem pedig rontja a termelékenységet.

Ennek következményeképpen, a ma digitális munkahelye (legalább) kétarcú: a fizikai helyszínen, az irodában, a fókusz a közösségi élményen és a kollaboráción van, míg a távoli munkavégzés a termelékenységet támogatja egy személyre szabott környezetben.

A munkabeosztás és a munkavégzés helye minden egyes munkavállaló esetében más és más lesz, ők pedig egyre rugalmasabbá válnak, ahogy terjed a távmunka (nagyrészt a mobil technológiáknak köszönhetően). Ez egy tagadhatatlan trend: az IDC becslése szerint 105 millióan fognak mobilisan dolgozni 2020-ra, számuk pedig évről évre kétmillióval nő majd.

Mit hoz a holnap?

A holnap munkahelyét éppen ezért már nem mozdíthatatlan tárgyak vagy hierarchiák határozzák majd meg, hanem azok az értékek, amelyeket az egyes dolgozók munkája hozzáad a cég teljesítményéhez. Ezeknek az értékeknek átláthatónak és mindenki által elfogadhatónak kell lenniük, hogy végső soron létrejöjjön egy úgynevezett vállalati kultúra.

Ezeken az értékalapú jellemzőkön kívül, három másik tipikus elem is mindenütt jelen lesz a holnap munkahelyén:

• Teljes digitalizáció, és a fontos adatok kinyerésének módszerei, amelyekkel új szolgáltatásokat hozhatunk létre,
• Mobil technológia, amely alkalmazkodik az emberhez (a felhasználói élmény még fontosabbá válik),
• Valamint egy eltolódás az IT-tól az egyéb üzletágak felé a technológiai döntések meghozatalában.

A közeljövőben a munkahelyek teljesen papírmentessé válnak – a vállalatoknak több szerverre lesz szükségük, mint iratszekrényre, és több applikációra, mint eszközre vagy részlegre. A technológiára azért is szükség lesz, hogy jobban meg lehessen szervezni a munkaerőt, amely egyre kevésbé lesz az irodában, vagy egyáltalán alkalmazotti státuszban.

Az emberi munkaerőt pedig nagyrészt a kreatív vagy menedzseri feladatok ellátására használják majd, míg a ‘dolgok internete’, az IoT átveszi az ismétlődő tennivalókat és az adatgyűjtést. A BI Intelligence úgy számolja, 2020-ra világszerte 34 millió lesz a hálózatba kötött tárgyak száma, amely magasabb szintű menedzsmentet és biztonsági ellenőrzéseket igényel majd.

A kockázatok ellenére a jövő mégis inkább fényesnek tűnik: az IoT-világ újfent lökést adhat a dolgozók termelékenységének és operatív hatékonyságának. Az intelligens épületeket kamerákkal és más szenzorokkal felszerelve és mobilokkal kontrollálva lehetővé válik a környezeti hatás kontrollálása, az emberek munkakörülményeinek optimalizálása, és a vagyontárgyak helyzetének követése.

Ezek az épületek csak ott fűtenek és világítanak majd, ahol az emberek dolgoznak, előre kijelölik a munkaállomásokat, figyelik a vízfogyasztást, helyfüggő hozzáférést adnak a szolgáltatásokhoz, és meghatározzák a tárgyak helyét az adott területen. Az IT-biztonság és a fizikai biztonsági szolgálatok együttműködnek majd a nemkívánatos események megelőzésében és menedzselésében.

Az Ön ügyfelei is megtehetik a következő lépést a teljes digitális átalakulás felé – csatlakozzon a SCOLVO közösségéhez még ma!

[/spb_text_block]

The post A ma és a holnap digitális munkahelye: útmutató kezdőknek appeared first on Scolvo.

A céges adatok digitalizációja és ennek folyományaképp a munkatársak állandó és helytől független hozzáférése sok menedzsert zavar, illetve félelemmel tölt el. Mások úgy érzik, a papírmentes iroda megteremtésével és a biztonsági kérdések IT-szakértőkre bízásával mindent megtettek a digitális átállásért.

[/spb_text_block] [spb_image image=”17605″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”] [spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

Az tény, hogy a munkahelyi digitalizáció olyasmi, amit megéri bevezetni: egy 2015-ös Avanade tanulmány szerint például a digitális eszközök 67 százalékkal növelik a cégek teljesíményét, 43 százalékuk pedig közvetlenül a bevételeit tudta növelni a digitális technológia használatával.

Szerencsére a bevezetést senkinek nem kell nulláról kezdenie, hiszen már tudjuk, melyek azok az építőelemek, amelyeket a napi gyakorlatban használva, teljesen digitalizálhatjuk a folyamatokat. Ráadásul ezek nagy része már eleve jelen van a vállalat mindennapjaiban: íme az a négy terület, amelyen már biztosan bekövetkezett a változás:

1. Beviteli eszközök és módszerek

Már az első számítógépek megjelenésével megkezdődött az a folyamat, amelynek során a digitális beviteli eszközök és módszerek lassan leváltják hagyományosakat. A papíron és ceruzán kívül billentyűzetet, egeret, szkennereket és kamerákat is használunk, amelyek mind magától értetődő kiegészítői minden irodának. Még hosszú ideig tart, mire minden analóg eszköz digitálissá válk, de ahogy egy 2014-es Coleman Parkes és Ricoh kutatás mutatja, a vállalatvezetők nagy része szerint a digitális transzformáció korából 2019-re elérkezünk mjad a digitális érettség korszakába. A mobil eszközök megjelenése a munkahelyen csak ennek a fejlődésnek a természetes velejárója, amelynek során egyre inkább eltűnnek a különbségek az otthon és az irodában használt technológia között.

2. Adatmenedzsment és -tárolás

Az információt, amit beviszünk egy rendszerbe, fel kell dolgozni és el kell tárolni, és ehhez más is kell, mint hardver. Igaz, hogy a papíralapú dokumentumok nehezebben halnak ki, mint az írógépek, de mikor kellett utoljára kizárólag analóg adatokkal dolgoznia? A mindennapi munka során már bitekkel és bájtokkal foglalkozunk, elképesztő módon javítva a saját termelékenységünket. Az AIIM Market Intelligence adatai szerint a javuló produktivitás egyenesen az első számú indok a papírmentesítésre a cégek 40 százaléka számára.

Talán nem is tud róla, de valószínűleg a legtöbb alkalmazása és dokumentuma már most is külső szervereken található, tehát fizikailag nincs az irodában. Elég csak arra gondolni, amikor a Google Docs-t használja a laptopon, azzal szemben, hogy egy doc végződésű fájlt ment el az asztali gépére. A RightScale 2016-os tanulmánya például rámutat, hogy világszerte a cégek 91 százalékánál már valamilyen szinten tart az adatok felhő-alapú tárolása, legyen az a tervezési szakasz vagy már az intenzív napi használat.

3. Kommunikációs eszközök és módszerek

A munka többi elemével együtt a kommunikáció is folyamatosan digitalizálódik és intuitívvá válik. A nyílt kollaboráció, mint trend, az úgynevezett Millennial generáció munkahelyi térnyerésével gyorsult fel igazán, hiszen ezek a fiatal munkavállalók terjesztették el a hozzá szükséges új és gyors csatornák használatát. Lehet, hogy a cégek még használnak vonalas telefont is, de a videokonferenciák legalább annyira integráns részei a mindennapi céges kommunikációnak. A belső közösségi hálózatok, a céges csetek, a megosztott dokumentumokban való közös dolgozás is sok helyen elérhető. A lényeg, hogy ne egy, központilag meghatározott módon legyen csak lehetséges a kommunikáció, hanem minden munkastílus megtalálhassa a hozzá illőt a választékban.

4. Kiviteli eszközök és módszerek

Akárcsak a bevitel esetében, a digitalizált kiviteli eszközök mára a mindennapi irodai környezet alig észrevehető részeivé váltak. A monitor alap, akárcsak a nyomtató vagy a projektor, ha az elvégzett munka bemutatásáról van szó. Még ha ez az átállás nem is ment könnyen (például sokáig kiprintelték a kollégák a prezentációkat), a digitális eszközök szerkesztési lehetőségei és bármikor elérhető volta segítette az elterjedésüket.

Úgy tűnik, hogy ha a vállalkozás hozzállásában digitálissá válik, mi több, már a legkézenfekvőbb megoldásként gondol a digitális opcióra, akkor egészen biztosan javulni fog az üzleti eredménye is. Ennek kellemes folyományaként pedig sokan közülünk újra megtanuljuk jól érezni magunkat munka közben is.

[/spb_text_block]

The post 4 dolog, amelyben már változtattak a cégek – Digitalizáció a munkahelyen appeared first on Scolvo.

A jövő munkahelye egy sor paradigma-váltás eredménye: a munka és a magánélet közti hagyományos különbség elmosódik, a munkahelyi hierarchiák, valamint a munkaköri leírások kora véget ér. Minden mindennel összefüggővé, transzparenssé, és mobillá válik. A munkaszervezésben a holisztikus megközelítés érvényesül. A termelékenység kulcsa a  az emberek és a technológia zökkenőmentes együttműködése az adatok menedzselésében.

[/spb_text_block] [spb_image image=”17908″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”] [spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

Ha a részletesebben megvizsgáljuk a kérdést, a jövő munkahelye lényegében a következő elemeket foglalja magába:

Digitalizáció

A cégek világszerte igyekeznek kihasználni a digitalizációban rejlő potenciált, de még az ebben vezető Egyesült Államokban is csak a cégek 18%-nak sikerült. Európában még alacsonyabb ez az arány, Németországban például jelenleg 10% a teljesen digitalizált cégek aránya.

Ennek ellenére biztos, hogy a digitalizáció átalakítja a munkahelyeket, az általunk használt eszközöktől kezdve az általunk betöltött munkakörökig. Eközben rengeteg adat keletkezik: éppen ezért egyre inkább az válik fontossá, hogy hogyan nyerhetjük ki a legfontosabb információkat ebből az adattömegből, a vállalkozás számára hatékonyan. A fókusz a folyamatok elemzésére, és a termelékenységet növelő trendek előrejelzésére tevődik át.

Mobilitás

A technológia a magán- és munkahelyi életünket is megváltoztatja. Egyre inkább mobilisak vagyunk, és új, innovatív eszközöket használunk a mobil munka szervezésére, különösen ami az együttműködéseket illeti. Ezekre a céges eszközökre nagy hatással vannak a fogyasztói eszközök, ebből következően a szerethetőségük éppen olyan fontossá válik, mint a használhatóságuk.

A fejlesztők ezt a célt a humán szempontú megközelítéssel érik el: vagyis a szoftvernek kell alkalmazkodni a dolgozóhoz, és nem fordítva. Ennek eredményeképpen a szoftver használata rugalmassá, felülete könnyen testreszabhatóvá válik. Ha pedig a dolgozók elfogadják az új eszközt, az leggyakrabban a mobil bevezetés sikerével egyenlő.

Transzparencia

Azok a cégek, amelyek a holnap munkahelyeként is sikeresek kívánnak lenni, minden szinten transzparensnek kell lenniük, beleértve az általuk képviselt értékeket és a munkafolyamatokat.

Ez a transzparencia fizikai szinten is megjelenik az irodák külső- és belsőépítészeti megoldásaiban (lásd a Microsoft új müncheni irodáját).

A transzparencia, ha következetesen használják, piaci szereplőként és munkaadóként is hitelessé teszi a szervezetet.

Értékalapú megközelítés

A transzparencia tehát segíti a cégeket abban, hogy bizonyos értékeket hitelesen képviseljenek, és a céges kultúrát ezek mentén formálják. Emögött az a koncepció húzódik meg, hogy a munkakörnyezetnek is tükröznie kell azt, amit a piac felé kommunikálunk.

A munkavállalók új generációja, az úgynevezett Y-generáció, különös figyelmet fordít arra, hogy munkaadójával közös értékeket találjon. Ezt a fajta gondolkodást hatékonyan támogatják a mobil megoldások, amelyekkel a munkavállalók önállóbbak lehetnek, több felelősséget vállalhatnak, és ebből megfelelő motivációt meríthetnek. A munka és magánélet egyensúlya már nem csak opció, hanem alapértelmezésként ez a holisztikus megközelítés érvényesül.

Változó munkakörök

A vállalatoknál zajló változások eredményeképpen a munkakörök is változnak. Megfigyelhető egy általános eltolódás a céges döntéshozatali folyamatokban: az IT már nem egyedül felelős a technológiai beszerzésekkel kapcsolatos döntésekért, hanem együtt kell működnie más területekkel, és háttértámogatást kell nyújtania az üzleti döntésekhez.

Az egyéni hivatások egyre inkább specializálódnak, a használt technológiával összhangban (pl. adatkutató és felhő-szakértő). A munkahelyeknek egy új, hálózatosodott, digitális bennszülött generációt kell támogatniuk, a még ott lévő idősebb generációval párhuzamosan, és mindkettő számára meg kell könnyíteniük az élethosszig tartó tanulást.

A SCOLVO olyan megoldások fejlesztését tűzte ki célul, amelyekkel a cégek a jövő munkahelyévé válhatnak. Hisszük, hogy a mobilitás az egyik legfontosabb eleme az innovációnak és a digitális átalakulásnak, és hogy ez az innovácó lehetővé teszi a cégek számára, hogy hatékonyabban dolgozhassanak, és megelőzhessék versenytársaikat.

[/spb_text_block]

The post 5 létfontosságú elem a holnap munkahelyén appeared first on Scolvo.

Mivel a digitális átalakulás már a küszöbön áll, a legjobb, amit tehetünk, hogy beengedjük. Ehhez azonban kell egy kulcs: ez lesz a digitális munkahely-stratégia, amely segít abban, hogy kihasználjuk az újonnan adódott lehetőségeket, és az erőforrásokat a hosszútávú fejlesztési céloknak megfelelően rendezzük át.

Mindez elsőre akár félelmetesnek vagy elnagyoltank is tűnhet, ennek ellenére azonban a stratégia megalkotása nem szabad, hogy túl sok gondot okozzon. Segítségképpen álljon itt néhány alapvető lépés a tervezéshez:

[/spb_text_block] [spb_image image=”17812″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”] [spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

Állapotfelmérés

Minden jó diagnózis, később pedig a gyógyítás alapja a megfelelő állapotfelmérés. Határozzuk meg, hogy jelenleg hol tart cégünk a digitális átalakulásban, vagy a digitális munkahely felé vezető úton. Utóbbit a Digital Workplace Group munkaélménynek nevezi, amely a hálózatba kapcsolt eszközök, szoftveres megoldások és az alkalmazottak által használt szolgáltatások összessége. De természetesen másfajta definíciókat is használhatunk.

Ezen a ponton érdemes megvizsgálni a munkafolyamatokat: van olyan, ami több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz? Ha igen, akkor ki kell javítani, még mielőtt a digitális munkahely-stratégia életbe lép és a mobil alkalmazásokat bevezetjük.

Ha már tiszta a kép, és tudjuk, hogy a vállalkozás milyen digitális eszközöket és szolgáltatásokat használ, ne felejtsük el hozzátenni azt, amit arról tudunk, hogy hogyan használják mindezt az alkalmazottak egyénileg, illetve egy csapat tagjaként. Kérdezzük meg mindenki véleményét azzal kapcsolatban, hogy szerintük mit kellene tartalmaznia a digitális stratégiának, és hogyan viszonyulnak a munka digitális megközelítésének gondolatához.

Ezután vizsgáljuk meg az üzleti környezetet. Próbáljuk meg kitalálni, hogy a versenytársak milyen mértékben alakították át digitálissá a működésüket. Hogyan értékeljük az ő ezirányú erőfeszítéseiket? Milyen megoldások váltak már elfogadottá a piacon?

Célmeghatározás

Most, hogy már ismerjük a kiindulási alapot, itt az ideje a stratégia kidolgozásának. Emlékeztessük magunkat, hogy hosszútávú tervezésről van szó. Hová szeretnék eljutni?

Kezdetnek válaszoljunk néhány konkrét kérdésre, amelyekre adott válaszaink egy tiszta vízióvá állhatnak össze. Sürgős-e a munkatársak számára a megfelelő digitális eszközök biztosítása? Esetleg a kommunikációs folyamatok szorulnának rá jobban egy digitális frissítésre? Üzleti alkalmazásokat kellene mobilizálni? A csapatmunkát kellene jobban támogatni? Vagy az üzleti folytonosság biztosítása a legsürgetőbb, méghozzá digitális biztosítékok segítségével? A válaszok megmutatják, hogy milyen irányba érdemes elindulni, milyen célok felé.

A misszió meghatározása tovább mélyítheti a koncepciót azzal, hogy hogyan kívánjuk elérni a céljainkat, és mitől lesz a digitális munkahely mindenki számára értékes.

Általában javasolt a stratégia megvalósításához vezető lépéseket, illetve a prioritásokat egy ütemterv formájában felvázolni. Ez alapvetően három szintet érint: az emberekét, a folyamatokét és a technológiai szintet. A stratégia ezen részében lehet részletezni, hogy milyen lépések szükségesek, hogy a vízió megvalósuljon,és milyen célkitűzések elérése vezet a végső megoldáshoz.

Amikor a stratégiát meghatározzuk, nem szabad, hogy ezt az aktuális költségvetési korlátok befolyásolják (a költségvetés tervezéséről még lesz szó). Egy jól kitalált stratégia ugyanis hagy teret a költségvetés módosításainak is bármilyen irányban. Ami az erőforrásokat illeti, természetesen a finanszírozási lehetőség bővítésére kell helyezni a hangsúlyt, szem előtt tartva az alkalmazni kívánt megoldások üzleti előnyeit.

Teljesítmény-ellenőrzés

A stratégia megalkotása során arra is figyelni kell, hogy legyenek benne a teljesítmény mérésének módját jelző utalások. Ez lehet a célkitűzések és lépésék rendszeres felülvizsgálata, vagy az alkalmazni kívánt teljesítménymutatók teljes listája.

Ha ezeket már a tervezés kezdetétől fogva kommunikáljuk, az nagyobb átláthatóságot eredményez, cserébe pedig az alkalmazottak jobban tudnak majd azonosulni a stratégia egészével. Továbbá minél hamarabb észrevesszük a problémákat, vagy az üzleti stratégiában bekövetkező változásokat, annál valószínűbb, hogy a digitális munkahely-stratégia is a realitás talaján marad – ez pedig kulcsfontosságú a sikerhez.

[/spb_text_block]

The post Digitális munkahely-stratégia, egyszerűen appeared first on Scolvo.