Mivel a felhasználói élmény a mobil alkalmazások világában évről évre egyre fontosabb tényezővé válik, most egy rövid “tárlatvezetés” kíséretében bemutatjuk, hogy a SCOLVO hogyan alakította a felhasználói felületeket a minél nagyobb munkahelyi hatékonyság érdekében.

Példáink között közműszolgáltató, bank és logisztikai vállalat is szerepel. Így teljesebb képet kaphatnak arról, hogy szerintünk milyen a jó felhasználói élmény a legkülönbözőbb iparágakban.

Alapelv: A kevesebb több

Az egyszerűség nem azt jelenti, hogy keveset tud egy app, hanem hogy kevés dolog vonhatja el a figyelmünket az elvégzendő feladatokról. Nem csak egy adott oldalon van kevés, de könnyen befogadható információ, de maga a folyamat is a lehető legkevesebb lépésre van lebontva. Minél egyszerűbb végigmenni egy úton, annál valószínűbb, hogy a munkatársak nem adják fel félúton.

A jó felhasználói felület követi a munkafolyamatokat, de csak az adott dolgozó munkakörének megfelelőt. Az összetett, több felhasználót és feladatkört érintő munkafolyamatok esetében arra is találtunk módot, hogy a kitöltendő űrlapok oldalai feladatonként és státuszonként változtathatóak legyenek.

Az app testreszabása segít abban, hogy csak a szükséges lépések kerüljenek bele az alkalmazásba, és ez egyben az áttekinthetőségről is gondoskodik. Ugyanakkor az integráció segítségével minden, ami valóban kell, elérhető. A hamburger- és egyéb rosszul használható menürendszerek helyett egyszerűbb, intuitív navigációval.

Színek és formák

Egy mobil alkalmazás nem feltétlenül attól lesz tetszetős, hogy minél több vagy harsányabb színnel operál. Az élmény egésze fontosabb, mint a felület kinézete, márpedig az egyszerűbb interfészek sokszor gyorsabb működést is tesznek lehetővé.

A látvány és a színek úgy tudnak minél többet hozzátenni a teljes felhasználói élményhez, ha például a fekete-fehér környezetbe egy vagy maximum két meghatározó szín kerül. Ami fontos még, hogy az erős szín- és betűtípus-kontrasztokkal való játék megfelelően széppé és egyúttal letisztulttá teszi a dizájnt, és jól olvashatóvá is.

Az egy vagy két szín megfelelő a branding szempontjából is, miközben nem zavarja meg feleslegesen a felhasználót. További visszafogott branding elemekre is van lehetőség (az alap bejelentkezési oldal mellett), például a menügomb esetében.

Már 2018-ban sem újdonság, hogy a felhasználó kezében van az irányítás, és ez a munkahelyi appokra is igaz. Hiszen ezeknek az alkalmazásoknak a hatékonyság-növelő hatása csak akkor tud érvényesülni, ha a felhasználók is úgy gondolják, megkönnyíti a munkahelyi feladatok elvégzését, segítséget nyújt a mindennapokban.

The post Élményt a felhasználónak, a munkahelyen is! appeared first on Scolvo.

Amikor az ügyfeleinkkel együtt egy új appot készítünk, sokat nyom a latban, hogy gyorsan az gyorsan bevezethető, miközben az adott iparágban, az adott munkakörben szükséges teljes funkcionalitással rendelkezik. Az az idő, amit ezek a cégek a bevezetésen és a csapat betanításán spórolnak, azonnal lefordítható teljesítmény- és profitbeli növekedésre. A SCOLVO iparág-specifikus tapasztalatain alapuló, készre fejlesztett építőkockák a pénzügyi szektor, a közműszolgáltatók, vagy a kiskereskedelem területén egyaránt használhatóak.

De azt is megértettük, hogy a frissítések esetében is hasonlóan egyszerű és könnyen használható megoldásra van szükség. Még ha minden szempontból körültekintően is járunk el a bevezetés során, később óhatatlanul felmerül az igény új funkciók vagy adatbeviteli lehetőségek hozzáadására. Előfordul, hogy az adatlapok nem minden részletre kérdeznek rá, vagy nincs hely több közreműködő hozzáadására. Esetleg a státusz-frissítési lehetőségek nem kielégítőek. Mindez belefér a normál üzleti működésbe.

A szokásos forgatókönyv esetében a frissítések, kiegészítések egy csomó bonyodalmat okoznak. Vegyünk egy logisztikai példát: a küldő fél elvállalja, hogy egy leszállít egy extra küldeményt, de ehhez a szokásos azonosítókon kívül még egyéb adatokat is kér a címzettől, hogy biztosítsa a küldemény célba juttatását. Ezért egy új mezőt szeretne felvenni az appba, a személyi igazolvány-szám beírására.

Nem nagy ügy? A hagyományos megoldás ilyenkor az, hogy újra kell írni a kódot, újra definiálni az adatbázist, és kiadni egy új verziót az appból minden felhasználó számára, hogy láthatóvá váljanak a változtatások. De az egyszerűség SCOLVO-mantrája ennek ellentmond: ez a megoldás szerintünk túlságosan hosszú ideig tart, és túl bonyolult. Az építőkockák frissítése egyszerűbb kell, hogy legyen.

Hogy megmutassuk, a mi alkalmazásunk ebben a helyzetben is helytáll, nemrégiben egy rugalmasabb adattárolási és -kezelési megoldást vezettük be: a szemantikus adatbázist. Ezt egy konfigurációs fájl vezérli, amely mind a backendnek, mind az admin felületnek megmondja, hogy hogyan kezelje az információkat. Ezért amikor az ügyfél azt kéri, hogy adjunk hozzá még egy beviteli mezőt valamelyik felülethez, csak ezt a konfigurációs fájlt kell kiegészítenünk, és az megmondja a backendnek, hogy milyen struktúrába illessze be az új adatot, és a webes admin felületnek, hogy hogyan jelenítse meg azt.

A szemantikus adatkezelés az adatkonzisztencia megőrzését is leegyszerűsíti. Az úgynevezett “flow engine” a megfelelő sorrendben tartja a módosításokat akkor is, ha a hálózat hiánya miatt nem lehet azonnal szinkronizálni azokat. Visszatérve a logisztikai példára, a felrakodásra és lerakodásra vonatkozó státusz-frissítések olyan sorrendben fognak megjelenni, ahogy a munkafolyamat megkívánja, függetlenül attól,hogy volt-e elérhető internetkapcsolat.

Amikor több változtatás is offline módban történik, mint például a felelősök késznek jelölik a felrakodási és lerakodási feladatokat, a flow engine sorban várakoztatja ezeket a változtatásokat egészen addig, amíg újra hozzá nem tud férni egy hálózathoz, amikor is az elvégzés sorrendjében élesíti a frissítéseket. Mivel minden módosítást így tud kezelni, azokat anélkül lehet élesíteni, hogy káoszt okoznának a korábban és a nemrégiben hozzáadott adatok kezelésében.

Az ügyfelek számára ez a háttérben zajló folyamat javarészt láthatatlan. Amit látnak, hogy az alkalmazás frissítése fennakadások nélkül valósítható meg, és a munkafolyamatokat vagy a felhasználókat akkor is helyesen kezeli, amikor új adattípus kerül a rendszerbe.

The post Szintlépés: A SCOLVO app építőkockák frissítése appeared first on Scolvo.

Németország

A 2017-es év eleje a német piaccal való mélyebb ismerkedésről szólt: Az előző évi belépőnk után minél többet szerettünk volna megtudni leendő ügyfeleinkről, és személyesen is bemutatni az erősségeinket a szakma németországi képviselői számára.

Ennek érdekében három fontos nemzetközi rendezvényen vettünk részt. A müncheni Mobile Tech konferencián céges standdal és egy egyedülálló helyszíni alkalmazás-fejlesztési bemutatóval készültünk. A 25 kiválasztott magyar cég egyikeként kiállítóként vehettünk részt a CeBIT nemzeti standján (Home for Innovation) Hannoverben. A BVK Be Smart-versenyének egyik hazai nyerteseként pedig Düsseldorfban is bemutatkozhattunk a Vodafone-székházban.

Saját szervezésű partner-eseményeink közül a münchenit emelnénk ki, ahol a Quanto Solutions-zel együtt tartottunk bemutatót mindazokból a lehetőségekből, amelyeket a vállalati mobilitás tartogat mind a végfelhasználók, mind a közvetítő partnerek számára.

Magyarország

A magyar piacon idén a termékfejlesztésre és az ügyfélkör elégedettségének növelésére koncentráltunk. Ügyfeleink között tudhatjuk mára a Raiffeisen Bankot, a Sopronvíz, Bácsvíz, Alföldvíz és Nyírségvíz vízműveket. Ezen kívül tovább erősítettük együttműködésünket két nagy retail hálózattal, a Penny Markettel és a Rossmannal is.

Az idei évben komoly figyelmet szenteltünk a pénzügyi szektornak, kiemelten a személyes értékesítők támogatásának. Ennek eredményeképpen két sikeres pilot projektet zártunk, valamint elkezdtük az első biztosítási alkuszokat támogató SCOLVO Sales app megvalósítását.

A nyár folyamán a SCOLVO szervezeti szempontból isváltozáson esett át: Boda Kálmán ekkortól irányítja új ügyvezetőként a céget, valamint új irodába is költöztünk, ahol már a nagyobb fejlesztési kapacitásunkat biztosító új mobil- és backend-fejlesztőkkel kibővített csapatnak is megfelelő környezetet tudunk biztosítani.

Ők pedig nagyobb erőbedobással tudnak dolgozni azon, hogy a SCOLVO termékek még könnyebben testreszabhatóak és bevezethetők legyenek. Új modulok is elérhetők az appban, mint például egy játékos igényfelmérő, valamint egy  mesterséges intelligencia-alapú termékajánló, és elkészült weboldalunk minden eddiginél frissebb és szebb designja.

EXTRA: Hamarosan elérhetővé tesszük a SCOLVO alkalmazás demo változatát mindkét nagy mobil operációs rendszeren, hogy bárki kipróbálhassa, mire vagyunk képesek!

Legnépszerűbb blogposztjaink 2017-ben:

• IDD: Újabb szabályozási rémálom a biztosítási szektorban
• Webes, natív vagy hibrid? Milyen mobil alkalmazást fejlesszünk?
• 6 ok, amiért az új iOS a vállalati mobilizáció nyertese lesz
• 5+1 Y-generációs app, amely a munkahelyen is népszerű
• Milyen lehetőségeket rejt a vállalati mobilitás valójában?

The post SCOLVO és vállalati mobilitás: visszatekintés 2017-re appeared first on Scolvo.

Mint a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány által szervezett 5. Be Smart startup-versenyen több száz cég közül kiválasztott 10 cég egyike, a SCOLVO Zrt. nemrégiben egy németországi és egy magyarországi helyszínen is bemutatkozhatott innovatív és dinamikus mobil termékeivel.

[/spb_text_block] [spb_image image=”17967″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”] [spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

Fotó: Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány

A verseny célja olyan feltörekvő vállalkozások, ígéretes startupok megtalálása és közülük is a legígéretesebbek kiválasztása volt, akik a magyar delegáció tagjait alkothatták a Düsseldorfban megrendezett Be Smart Tech Eventen. A Vodafone helyi székházában megrendezett ceremónián régiós nagyvállalati vezetők, befektetők, és kereskedelemfejlesztési szervezetek vezetői előtt mutatkozhattak be a díjat nyert magyar cégek.

A kiírás értelmében olyan smart city vagy mobilitás témaköréhez tartozó innovatív megoldások kerestettek, melyek megvalósíthatóságát és eredményességét a pályázók prototípussal vagy piaci bevezetésen túli eredményekkel is alátámasztották.

A megmérettetés első körében egy szakértő zsűri választotta ki azokat a vállalkozásokat, amelyek innovatív termékeikkel javíthatják Magyarország nemzetközi megítélését, és amelyek mind a termék, mind a szervezet szempontjából készen állnak a nemzetközi terjeszkedésre. Ebbe a körbe, a tíz legígéretesebb cég közé került be a SCOLVO is.

[/spb_text_block] [spb_image image=”17970″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”] [spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

Fotó: Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány

A második fordulóban a kiválasztott cégek tágabb körű bemutatkozására került sor. Március 28-án Düsseldorfban ügyvezetőnk, Csepeli Csaba, március 29-én pedig a budapesti Bálnában Turai István CTO mutatta be egy rövid pitch-ben a SCOLVO koncepcióját és innovatív termékét, amely a vállalati mobilitás témakörében nyit új korszakot.

A SCOLVO számára mindkét esemény nagy jelentőségű volt, hiszen a CeBIT után újabb visszajelzést kaptunk a termék piaci megítéléséről, megerősítve, hogy jó úton járunk.

[/spb_text_block]

The post Düsseldorfból a Bálnába, okosan appeared first on Scolvo.

Minden cég értékesít: azt gondolom, ezt bátran kijelenthetjük. Aki termel vagy szolgáltatást nyújt, annak azt el is kell adnia, hogy a vállalkozása életben maradhasson. Pusztán az értékesítés módjában vannak kisebb-nagyobb eltérések.

[/spb_text_block] [spb_image image=”18029″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”] [spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

Biztosítást csak személyesen

Sok esetben – és itt most csak erről az esetről értekezek – személyes értékesítéssel oldják meg, hogy a szolgáltatás ellenértéke befolyjon a kasszába. Magyarországon erre a legjobb példát a biztosítótársaságok szolgáltatják, főleg azért, mert a biztosítás, mint olyan, az úgynevezett „nem keresett” termékek közé tartozik. Ha csak saját magunkat vesszük alapul, akkor is látható, hogy nem sok olyan eset van, amikor megjelenik a gondolat a fejünkben, hogy biztosítást szeretnénk kötni. Ez az egyik oka, hogy ennek a szolgáltatásnak még mindig a személyes értékesítés a leghatékonyabb módja.

Na, de mi a helyzet akkor, ha ezt a tanácsadók oldaláról nézzük meg? Ha ezt az oldalt vizsgáljuk, akkor a hatékony munkavégzés a megfelelő eszközök nélkül hamar rémálommá válhat. Gondolok itt arra, hogy több oldalról is szabályozva vannak a tanácsadók – de ez jól is van így. Egyrészt a törvényi szabályozásoknak is meg kell felelni, de a társaságok is komoly szabályokat igyekeznek betartatni ügyfeleik érdekében több-kevesebb sikerrel. Ennek fontossága megkerülhetetlen, hiszen ma egy viszonylag telített piacon senki nem engedheti meg magának, hogy szolgáltatása és kiszolgálása kiválóságából lejjebb adjon.

Ez a kiválóság az első kontaktusnál kezdődik, amikor leendő ügyfelünk először kerül kapcsolatba a céggel a tanácsadón keresztül. Már az első találkozó alkalmával feladatok tömkelege zúdul az értékesítő kollégára (persze előtte is, de a gondolatmenet folytonossága miatt ettől most tekintsünk el): az ismerkedés, a bizalom elnyerése, az igényfelmérés, és még hosszasan lehetne sorolni. Ezen első lépcsőfokok nem tűnnek túl magasnak, de higgyék el, egyáltalán nem triviális dologról beszélünk. Egy kis hiba, kimaradt fontos kérdés, hamar hiányos helyzetet teremt.

A hagyományos módszerek mentén a nagy rutin segítheti a tanácsadót, hogy minden pont kerek legyen, de mi van azokkal, akik a pályájuk elején vannak?! Sajnos ők sok hibát tudnak elkövetni, aminek már rövid távon is megmutatkozik a negatív hatása, hiszen a hibák sajnos a legtöbb esetben az üzletek meghiúsulásához vezetnek. Ennek pedig többek között a sikertelenség és a lemorzsolódás lesz a következménye.

Ebből már látható, hogy a biztosítótársaságoknak komoly harcot kell vívniuk a fluktuáció ellen, ami egyáltalán nem könnyű feladat amellett, hogy ezt a piac egyáltalán nem segíti, sőt! Erős versenytársak futják a sprintet, és nem összehasonlításképp, de itt is jellemző a munkaerőhiány, ami mostanság az ICT piacon jelen van. Persze ez nem a képzett szakemberek hiányából fakad, de ez nem is tartozik ide.

Adminisztráció: értékesítés helyett aknamező

Ha ezt az akadályt sikerül is megoldani, akkor jön a következő lépcsőfok, amivel már a tanácsadók állnak hadilábon. Ez nem más, mint a munkájuk adminisztrálása. Ez szintén minden oldalról fontos. Az ügyfél, a tanácsadó, és a szolgáltatói oldalról is. Bontsuk is ki ezt egy kicsit. Az ügyfél és a tanácsadó oldalán sok találkozási pont van, így ez a két oldal könnyen egy kalap alá vehető. Ahhoz, hogy az ügyfél tökéletes tájékoztatást kaphasson, és ahhoz, hogy a tanácsadó ezt meg is adhassa, elengedhetetlen a tevékenység hiánytalan adminisztrációja. Az információ szinte azonnali elérhetősége ott és akkor, amikor szeretnénk, amikor arra szükségünk van. Ha ezt teljesíteni tudjuk, akkor a siker útjának már a felénél járunk.

Senkit nem ringatnék álomvilágban, az út másik fele sem olyan sima, bizony oda sem árt a vastag talpú cipő, hogy a rögök nem kezdjék ki a talpunkat. Ez már az értékesítés azon része, ahol terméket ajánlunk, bemutatunk, és szerződéseket kötünk. Mint az előző részben, itt is megvannak a buktatók. Az egyik legélesebb, hogy ha üzletkötésre kerül a sor, sok dokumentumnak kell előkerülnie, és azokat az ügyfélnek alá kell írnia. Ezen papírok közül sok esetben egy-kettő bizony elmarad.

Ha ez történik, már nem rögzíthető a szerződés, és hibakezelésre lesz szükség. Erről kötelezően értesíteni kell az ügyfelet, így tanácsadónk amellett, hogy bosszankodik, mert újra el kell mennie, még az értékéből is veszít az ügyfele szemében. Ezt sajnos a jelenlegi online kötési rendszerek sem oldják meg teljes egészében, ráadásul a kötési folyamat sem vihető végig.

Arról most nem beszélve, hogy ma még mindig nem online mindenhol a tanácsadó. Főleg azért sem, mert a legtöbb online rendszer jobbára desktopra van fejlesztve, és mobileszközön lehetetlen vagy kényelmetlen a használata. Persze a teljesség kedvéért ki kell jelentenem, hogy van kivétel, de jelenleg teljes megoldást nem kínálnak a társaságok.

Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy a legjobb megoldás az lehet, hogy a teljes értékesítési folyamatot egy eszközre, egy szofverbe tömörítjük, ami az első kapcsolatfelvételtől a szerződés megkötéséig és utána történő nyomon követésig a teljes folyamatot képes kezelni. Ezen is túlmenve ezt ma már a legcélszerűbb mobilizálni, és az offline működésre is felkészíteni.

Hogy ennek milyen hatásai lehetnek?

• Javulhat a kötési konverzió, javulhat az ügyfélmegtartás, valamint nagyot ugorhatunk az adatminőség javításában, és ezáltal a hibakezelésekkel foglalkozó osztályokra is sokkal kisebb teher hárul.
• Az osztály és a tanácsadók közötti együttműködés és kommunikáció is hatékonyabbá válik.
• Ezzel nagymértékű költségcsökkentés érhető el, ami a szervezet működésére is pozitív hatással van.
• Csökkennek a tanácsadók adminisztrációs terhei, ebből kifolyólag többet foglalkozhatnak a tényleges munkájukkal. Ezen eredményeknek köszönhetően a megmaradási arányuk is jelentősen javulhat.

Mindent összegezve ma már képesek vagyunk egyszerre hatékonyak lenni mind az adminisztrációban, mind az értékesítésben,ráadásul mobil eszközeinkkel ezt művelni tudjuk bárhol és bármikor.

[/spb_text_block]

The post Értékesítés A-Z-ig appeared first on Scolvo.

Mivel a digitális átalakulás már a küszöbön áll, a legjobb, amit tehetünk, hogy beengedjük. Ehhez azonban kell egy kulcs: ez lesz a digitális munkahely-stratégia, amely segít abban, hogy kihasználjuk az újonnan adódott lehetőségeket, és az erőforrásokat a hosszútávú fejlesztési céloknak megfelelően rendezzük át.

Mindez elsőre akár félelmetesnek vagy elnagyoltank is tűnhet, ennek ellenére azonban a stratégia megalkotása nem szabad, hogy túl sok gondot okozzon. Segítségképpen álljon itt néhány alapvető lépés a tervezéshez:

[/spb_text_block] [spb_image image=”17812″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”] [spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

Állapotfelmérés

Minden jó diagnózis, később pedig a gyógyítás alapja a megfelelő állapotfelmérés. Határozzuk meg, hogy jelenleg hol tart cégünk a digitális átalakulásban, vagy a digitális munkahely felé vezető úton. Utóbbit a Digital Workplace Group munkaélménynek nevezi, amely a hálózatba kapcsolt eszközök, szoftveres megoldások és az alkalmazottak által használt szolgáltatások összessége. De természetesen másfajta definíciókat is használhatunk.

Ezen a ponton érdemes megvizsgálni a munkafolyamatokat: van olyan, ami több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz? Ha igen, akkor ki kell javítani, még mielőtt a digitális munkahely-stratégia életbe lép és a mobil alkalmazásokat bevezetjük.

Ha már tiszta a kép, és tudjuk, hogy a vállalkozás milyen digitális eszközöket és szolgáltatásokat használ, ne felejtsük el hozzátenni azt, amit arról tudunk, hogy hogyan használják mindezt az alkalmazottak egyénileg, illetve egy csapat tagjaként. Kérdezzük meg mindenki véleményét azzal kapcsolatban, hogy szerintük mit kellene tartalmaznia a digitális stratégiának, és hogyan viszonyulnak a munka digitális megközelítésének gondolatához.

Ezután vizsgáljuk meg az üzleti környezetet. Próbáljuk meg kitalálni, hogy a versenytársak milyen mértékben alakították át digitálissá a működésüket. Hogyan értékeljük az ő ezirányú erőfeszítéseiket? Milyen megoldások váltak már elfogadottá a piacon?

Célmeghatározás

Most, hogy már ismerjük a kiindulási alapot, itt az ideje a stratégia kidolgozásának. Emlékeztessük magunkat, hogy hosszútávú tervezésről van szó. Hová szeretnék eljutni?

Kezdetnek válaszoljunk néhány konkrét kérdésre, amelyekre adott válaszaink egy tiszta vízióvá állhatnak össze. Sürgős-e a munkatársak számára a megfelelő digitális eszközök biztosítása? Esetleg a kommunikációs folyamatok szorulnának rá jobban egy digitális frissítésre? Üzleti alkalmazásokat kellene mobilizálni? A csapatmunkát kellene jobban támogatni? Vagy az üzleti folytonosság biztosítása a legsürgetőbb, méghozzá digitális biztosítékok segítségével? A válaszok megmutatják, hogy milyen irányba érdemes elindulni, milyen célok felé.

A misszió meghatározása tovább mélyítheti a koncepciót azzal, hogy hogyan kívánjuk elérni a céljainkat, és mitől lesz a digitális munkahely mindenki számára értékes.

Általában javasolt a stratégia megvalósításához vezető lépéseket, illetve a prioritásokat egy ütemterv formájában felvázolni. Ez alapvetően három szintet érint: az emberekét, a folyamatokét és a technológiai szintet. A stratégia ezen részében lehet részletezni, hogy milyen lépések szükségesek, hogy a vízió megvalósuljon,és milyen célkitűzések elérése vezet a végső megoldáshoz.

Amikor a stratégiát meghatározzuk, nem szabad, hogy ezt az aktuális költségvetési korlátok befolyásolják (a költségvetés tervezéséről még lesz szó). Egy jól kitalált stratégia ugyanis hagy teret a költségvetés módosításainak is bármilyen irányban. Ami az erőforrásokat illeti, természetesen a finanszírozási lehetőség bővítésére kell helyezni a hangsúlyt, szem előtt tartva az alkalmazni kívánt megoldások üzleti előnyeit.

Teljesítmény-ellenőrzés

A stratégia megalkotása során arra is figyelni kell, hogy legyenek benne a teljesítmény mérésének módját jelző utalások. Ez lehet a célkitűzések és lépésék rendszeres felülvizsgálata, vagy az alkalmazni kívánt teljesítménymutatók teljes listája.

Ha ezeket már a tervezés kezdetétől fogva kommunikáljuk, az nagyobb átláthatóságot eredményez, cserébe pedig az alkalmazottak jobban tudnak majd azonosulni a stratégia egészével. Továbbá minél hamarabb észrevesszük a problémákat, vagy az üzleti stratégiában bekövetkező változásokat, annál valószínűbb, hogy a digitális munkahely-stratégia is a realitás talaján marad – ez pedig kulcsfontosságú a sikerhez.

[/spb_text_block]

The post Digitális munkahely-stratégia, egyszerűen appeared first on Scolvo.

Legtöbbször, amikor elkezdünk egy mobilizációs projektet tervezni, az általa elérhető lehetőségek száma végtelennek, és egyben nyomasztónak is tűnhet. Ezek a várakozások azonban kordában tarthatók, sőt, javasolt is felülvizsgálni őket, mielőtt még rosszul működő folyamatokat is sikerül átmenteni a mobil megoldásba. A meglévő folyamatok elemzése, és szükség esetén javítása megelőzheti ezt a problémát.

[/spb_text_block] [spb_image image=”17807″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”] [spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

Rossz folyamatból rémálom

A megfelelő időben történő elemzés nélkül a vállalati folyamatokkal kapcsolatos gondokra és kifogásokra nem derül fény, és így félő, hogy egy az egyben átkerülnek az éppen megvalósítandó mobilizációs projektbe.

Ha nem győződünk meg róla, hogy az alkalmazottak minden munkafolyamatot a megfelelő módon végeznek-e el, különösebb fennakadás nélkül, elképzelhető, hogy ezek a problémák felnagyítva jelentkeznek majd, és ellenállást szülnek a mobilizációval szemben.

Egy értékesítési folyamat például nagyon érzékeny pontja minden vállalati működésnek, mivel annak hibái közvetlenül befolyásolják a cég üzleti eredményét. Ha nem sikerül a fogyasztói élményre koncentrálni, és elmerülünk a folyamat részleteiben, ez a hiba a mobilizálás során még szembetűnőbbé válik. Mindenki találkozhatott már olyan applikációval, amely a funkciók rengetegét kínálta, miközben a felhasználók elkeseredetten próbálták megtalálni a valóban szükségeseket.

Sajnos az ilyenkor szokásos indulatok általában nem magára a folyamatra, hanem a mobilizációra irányulnak. Ha nem történik javítás, a munkatársak úgy ítélik meg, hogy a mobil alkalmazás egy használhatatlan megoldás, amely több időt vesz el tőlük, mint amennyit megspórol. Igy rögtön két problémára is megoldást kell találni: az egyik, hogy a folyamatot kijavítsuk, a másik, hogy visszaszerezzük az elvesztett bizalmat a mobilitás iránt.

Jó folyamatból nyertes megoldás

Az első helyes lépés tehát az elemzés: milyen részei vannak egy adott munkafolyamatnak, ki milyen részfeladatokon dolgozik, és mindez mennyi időbe telik? Elemezni kell a folyamat során alkalmazott kommunikációs csatornákat és technikákat is, hogy azok megfelelően hatékonyak és átláthatóak-e. Van-e olyan kész megoldás, amely probléma esetén azonnal bevethető? Mit szeretnek az emberek ebben a folyamatban, és mi az, amiért utálják? Lehetne jobban csinálni? Hogyan?

Ha az elemzés során azt találjuk, hogy minden jó úgy, ahogy van, akkor máris megvan a stabil alapunk arra, hogy mobil fejlesztésekben gondolkodjunk. A dolgozók biztosak lehetnek benne, hogy az új alkalmazás is követi majd a jól bevált lépéseket, egyúttal pedig javítja a produktivitást, mert megszünteti a helyhez kötöttséget.

A fentebb említett értékesítési példánál maradva, az ügynökök számára a folyamat ugyanúgy fog kinézni, az első hideg hívástól az ügyféllel való személyes találkozásig. De az, hogy kéznél van egy mobil app, lehetővé teszi számukra, hogy valós idejű üzleti adatok felhasználásával bármikor módosítsák ajánlatukat, és egy prezentáció is mindig rendelkezésükre áll az értékesítési folyamat megfelelő pontján. Ezáltal pedig rövidebb idő alatt több üzletet tudnak kötni.

Ha az elemzésünk során azt találjuk, hogy az adott folyamat valamiért nem jól működik, akkor még idejében ki tudjuk javítani azt. Mind az új folyamatot, mind azt, hogy miért volt rá szükség, széles körben kommunikálni kell, hogy mindenki értse, az új verzió hogyan járul hozzá az ő munkájának sikeréhez. Ha az alkalmazottakat a tervezésnek már ebben a szakaszában bevonjuk, sokkal valószínűbb, hogy elfogadják majd az applikációt, melynek tökéletesítése az ő szájuk íze szerint is történt. Végső soron ők lesznek ugyanis azok, akik használni fogják.

[/spb_text_block]

The post Előbb javíts, aztán mobilizálj appeared first on Scolvo.

Manapság a vállalatok nagy része törekszik arra, hogy belső folyamatait a lehető legegyszerűbben, legjobban nyomonkövethető módon oldja meg. Rengeteg folyamat automatizálható, amelynek előnyei hosszasan sorolhatóak, de természetesen az emberi munka is fontos része a vállalati működésnek. Persze a zavartalan és főleg minimális hibával történő működés sok KKV esetében csak vágyálomnak tűnhet, hiszen az informatikai fejlesztéseket drágának, elérhetetlennek látják, és sok esetben hiányos információkkal rendelkeznek.

[/spb_text_block] [spb_image image=”18038″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”] [spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

Érdekes adat például, hogy a magyar vállalkozások megközelítőleg csak 65%-a rendelkezik honlappal. Ez markáns eltérés az európai átlagtól, ráadásul az is megfigyelhető, hogy ennek a számnak a növekedése is lassabb itthon, mint külföldön. Ez a vállalkozások informatikai kultúrájának a részévé vált. Ennek, ahogy fentebb említettem az is az oka, hogy a kisvállalkozások nem képesek finanszírozni azokat a megoldásokat, amelyek bevezetésük után pozitív hatásokat fejtenek ki a szervezetre. Említhető itt a papírmentesítés, az időmegtakarítás, a működés közben történő emberi mulasztások kiküszöbölése, vagy a vállalkozás működésének tökéletes nyomonkövetése.

Ezt a jövőképet azonban nem kell elengedniük a KKV-nak. Az informatikai szektor már tavaly óta készül arra, hogy kiszolgálja az új ügyfeleit, akik 2016-ban részben vissza nem térítendő pályázatok segítségével léphetnek egy jó nagyot a vállalkozásuk informatikai fejlesztésében. Magyarországon 17,5 milliárd  forint jut erre a célra és összesen kettőezer projekt indítását tervezik. A fejlesztések a nemzetgazdaság számára is fontosak, hiszen a cégek elekronikus gazdaságba történő beilleszkedése megkerülhetetlen kérdéssé nőtte ki magát. Ez természetes evolúciós folyamat, amelyben nem szabad lemaradni, mert a sikeres vállalkozók klubja helyett könnyen a történelemkönyvek elfeledett lapjaira kerülhet cégünk. Ebben a fejlődésben érdemes megemlíteni a mobilitást is, ami  egy nagyon jó példa, hiszen gondoljunk bele, hogy egy évtizeddel ezelőtt amikor volt egy laptop a táskánkban, akkor rendkívül mobilak voltunk. Ma már ez egyáltalán nem igaz, mert 5,5 colban gyakorlatilag elfér egy teljes iroda, de azt sem szabad elfelejteni, hogy a mobil eszközökkel a terepen dolgozó munkatársak munkafolyamatai is tökéletesen kiszolgálhatók. Ez igen nagy mértékben képes növelni a hatékonyságot, hiszen a munkavégzés közben egy elektronikus „segítő” odafigyel arra, hogy egyetlen fontos lépés se maradhasson ki, és természetesen arra is, hogy a megfelelő adatok a legjobb minőségben eljussanak az illetékes munkatárshoz.

Itt az idő tehát, hogy kis cégünk hatalmasat ugorjon és igazi sejtjévé váljon az elektronikus gazdaságnak az EU által nyújtott pályázatok segítségével.

[/spb_text_block]

The post Forrás a fejlődéshez appeared first on Scolvo.