Ne essünk abba a csapdába, hogy mindent mérünk, amikor a vállalkozást digitalizáljuk: vannak bizonyos számok, amelyek többet mondanak a megtett útról, mint a többi. Ezek megtalálása kulcsfontosságú a siker felé vezető úton.

[/spb_text_block] [spb_image image=”17664″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”] [spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

Íme néhány KPI, amelyeket a leggyakrabban használnak a digitális stratégia sikerének mérésére:

Adminisztratív költségek

A költségcsökkentés a legfontosabb érv, amely a digitális átalakulási stratégiát támogatja. Melyik menedzser ne szeretne egyre kisebb számokat látni a költségoldalon?

Az egyik legnagyobb kategória, amely hamar látványos eredménnyel kecsegtet, amikor a digitalizáció mellett döntünk, az adminisztratív költségeké. A vállalati működés digitalizálása során óhatatlanul automatizálunk jópár feladatot, és a papírból is kevesebb fogy majd, sőt, akár teljesen eltűnik bizonyos munkafolyamatokból.

További jelentős megtakarítás érhető el a vevőkkel való kommunikáció költségei (posta helyett emailen küldött számlák, szórólapok helyett push értesítésekben publikált akciók, stb.), a riportolás (papír helyett mobil alapon), vagy az asszisztencia terén (humán erőforrás helyett virtuális személyi asszisztensek).

Működési költségek

A másik költségtípus, amelyet a digitális folyamatokra való átállás befolyásol, az a működési költségeké.

A gyártó cégek esetében a digitálisan kontrollált termelés, ellenőrzés, karbantartás és disztribúció egyszerűbb, letisztultabb munkafolyamatokat eredményez. Végsősoron a kevésbé hatékony működések és az üresjáratok kiiktatása komoly megtakarítást hozhat a cégnek. A digitális folyamatok azt is lehetővé teszik számukra, hogy új, innovatív szolgáltatásokat hozzanak létre, amelyek jobban megfelelnek a szintén a digitális megoldásokhoz szokott ügyfelek igényeinek.

A szolgáltató cégek esetében a megtakarítás többnyire a munkaerő-költségek terén jelentkezik, hiszen ugyanaz a munkaerő nagyobb teljesítményre lesz képes, a munkaórák jobban eloszthatók, és kevesebbet kell költeni az újak felvételére is. Amikor a humánerőforrás költségsora csökkenő tendenciát mutat ugyanolyan vagy nagyobb profit mellett, a vállalkozás biztosan jó úton halad a digitalizációs projektben.

Termékek vagy szolgáltatások értékesítése

Talán csak egy dolog van, ami még a spórolásnál is vonzóbb: ha az értékesítés számai nőnek. Ha a digitális stratégia megvalósítása sikerrel jár, az egészen biztosan ebbe az irányba befolyásolja az adatokat. De mi ennek az oka? Egyrészről a vevők elégedettebbek. Számukra a digitális stratégia úgy jelenik meg, mint azonnal elérhető termékinformáció, könnyebb vásárlás, több fizetési és visszaküldési lehetőség, gyorsabb válasz a kérdéseikre az online vevőszolgálaton keresztül. És mit tesznek az elégedett ügyfelek? Igen, többet költenek a termékeinkre.

A másik ok inkább technikai. Amikor az operatív folyamatokat áramvonalasítjuk és egyszerűsítjük, az értékesítési munkatársak hatékonyabban tudják végezni napi feladataikat. A céges adatbázisból lekérhető valós idejű és digitális eszközön bármikor elérhető adatok segítségével több ügyféltalálkozót tudnak szervezni, jobb árajánlatokat tudnak adni, és gyorsabban köthetnek üzleteket.

Dolgozói elégedettség

Elsőre úgy tűnhet, ezt a legnehezebb mérni, de valójában ez a mutató is lefordítható számokra, ha közelebbről megvizsgáljuk.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a digitális vállalati rendszerekhez és üzleti alkalmazásokhoz való hozzáférések statisztikái megmutatják, ha a dolgozók elégedettek az új eszközökkel és folyamatokkal: ugyanis mindenféle felszólítás vagy ösztönző nélkül is használják azokat. Mindössze amiatt, mert könnyebbé vagy élvezetesebbé teszi a munkájukat. Ne becsüljük le az elégedettség erejét: ez jelentős része a sikernek, és bizonyítéka a stratégiai befektetés megtérülésének. Az ellenkezője (az elégedetlenség) ugyanakkor több bajt okoz, mint amennyi hasznot hajt, mindenki számára.

A dolgozói elégedettséget úgy is mérhetjük, hogy megnézzük a munkaerő-megtartási arányokat. A digitális eszközök és folyamatok bevezetése ideális esetben azzal az előnnyel is jár, hogy az emberek szeretnék megtartani az állásukat. Úgyszólván két legyet ütünk egy csapásra, hiszen a vállalkozás innovatív lesz, a munkáltatói márka pedig erősebb, többletköltség nélkül. Ezenkívül pedig az alacsonyabb fluktuáció alacsonyabb munkaerő-felvételi kölségeket is jelent, ami viszont igazi versenyelőny a mai üzleti környezetben.

[/spb_text_block]

The post A büdzsé mint tükör, avagy miből látszik a digitális transzformáció sikere? appeared first on Scolvo.

Annak érdekében, hogy biztosan mindenki tudja a dolgát és azt a megfelelő sorrendben végezze, valamint tisztában legyen az üzletre gyakorolt hatásával, a cégek régóta egységesítik folyamataikat. A sztenderd eljárásoknak köszönhetően pedig az operatív működés zökkenőmentesebb, kevesebb a holtidő, és minimális a kommunikáció félrecsúszásából adódó hibalehetőség.

[/spb_text_block] [spb_image image=”17674″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”] [spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

Egy szervezet több opció közül is választhat, ha szeretne egy ilyen sztenderd folyamatot bevezetni: van, amelyik a részletes szabályozásban hisz, mások a rugalmasságban, vagy éppen a jövőbiztos megoldásokban.

Standard Operating Procedure (SOP)

A sztenderd eljárásutasítások (SOP) normává váltak számos szigorúan szabályozott iparágban, ahol a rutinfeladatok kivitelezésének lépéseit részletesen kifejtve biztosítják az egységes végeredményt. Az egészségügyben, a katonaságnál, vagy a gyártó vállalatoknál, ahol az emberek és értékek biztonsága kiemelt fontossággal bír, ezek az írott dokumentumok biztosítják a dolgozókat, az ügyfeleket és a hatóságokat, hogy minden tevékenység biztonságos és megfelel az iparági előírásoknak.

Az SOP segítségével a szolgáltatás minősége állandó lesz, függetlenül a műszakoktól vagy vezetői stílusoktól. Megkönnyíti az új kollégák első napjait is, és kevesebb betanításra lesz szükség. Az SOP-ket általában minőségbiztosítási szakemberek állítják össze, ha van ilyen a cégnél, vagy pedig azoknak a szervezeti egységeknek a vezető, akikre az SOP vonatkozik.

Amikor bevezetünk egy ilyen dokumentumot, fontos elmondani a dolgozóknak, hogy az új folyamat nem csak az üzleti eredményt javítja majd, hanem számukra is segítséget nyújt a feladataik kivitelezésében. Más szóval, a cél az ő hatékonyságuk növelése. Időt kell hagyni arra, hogy megismerkedjenek az új folyamattal, és akár módosítani is azt, ha erre vonatkozó visszajelzés érkezik.

Az SOP formailag általában egy szöveges dokumentum. Azonban néhány esetben hasznos, ha ebből a dokumentumból lista vagy folyamatábra készül, a lépések számától függően. Ha ez egy kevésbé fontos folyamat, kevesebb, mint tíz lépésből áll, és nincs benne sok döntési helyzet, akkor a lista a legjobb megoldás. Ha sok lépésből áll, különböző döntési szintekkel, a folyamatábra segíthet áttekinteni, és gyorsan azonosítani a kritikus szakaszokat.

Mérföldkövek

A lépésről-lépésre levezetett SOP helyett egy cég azt a megoldást is választhatja, hogy csak a nagyobb mérföldköveket határozza meg a munkafolyamatban. Így is minden olyan lépés szem előtt lesz, amire külön figyelmet kell fordítani. A mérföldkövek meghatározása jó módszer a kreatív folyamatok egységes leírására, mint amilyen például egy új weboldal vagy egy termék megtervezése, mégis elég rugalmasságot engedélyez a benne résztvevőknek, hogy a köztes lépésekről döntsenek.

A kulcsfontosságú dátumok, feladatok, határidő, vagy teljesítések mind lehetnek mérföldkövek, ha prioritásuk magasabb, mint a többi hasonló dátumé vagy feladaté, ha komoly hatásuk van a projekt végkimenetelére, vagy egyértelműen jelzik a projekt sikeres befejezését.

Az egyes feladatsorok mérföldkövenként való követésében többféle eszköz is segítségünkre lehet: néha elég egy egyszerű Gantt-táblázatis, de bőséges a választék a speciálisan projektmenedzsmentre tervezett alkalmazásokból is. Mivel a mérföldkövek meghatározásának célja, hogy egy mindenki által követett sztenderd legyen, fontos, hogy a kiválasztott eszközt könnyű legyen használni. Így valóban növelhető a termelékenység, és nem a folyamatot lassító adminisztrációs teher növekszik.

Az SOP-val ellentétben a mérföldkövek projektről projektre változhatnak, de az egységesítés akkor működik jól, ha projekttípusonként határozzuk meg őket. Vannak olyan mérföldkövek is, amelyeket minden projektnek tartalmaznia kell, mint például az általános kezdő és befejező dátum, egy tevékenység kezdete és vége, a teljesítések elfogadása, vagy az ellenőrzés.

Mobilizáció

Egy olyan cégnek, amely élen akar járni a versenyben, a mobilizáció a megfelelő megoldás. Ha elfogadjuk, hogy az egységesített munkafolyamatokkal időt és pénzt spórolhatunk a cégnek, ez még inkább igaz akkor, amikor ezeket a folyamatokat a mobilizáció segítségével hozzuk létre.

Néha nem is valami teljesen új dolog bevezetése, mint inkább a meglévő operatív sztenderdek átgondolása (minden mobilizációs projekt kötelező eleme) segít abban, hogy gördülékenyebbé és hatékonyabbá tegyünk egy folyamatot.

Amikor mobilizálunk, az egységesítés több szinten is bekövetkezik. Először is, a munkafolyamat elemeit (ideális esetben) végfelhasználói interjúk és a dolgozók által alkalmazott általános gyakorlat szerint határozzuk meg, így szükségszerűen kiesnek belőle a személyes preferenciák és a nem szabályszerű gyakorlatok.

Másrészt a fejlesztési folyamat végterméke egy olyan alkalmazás lesz, amelyet a csapat minden tagja használni fog, ezért ráhagyhatjuk, hogy vezesse a munkafolyamatot azáltal, hogy mindenki számára ugyanazok a gombok, menüpontok, és döntési lehetőségek jelennek meg. Ha az alkalmazás használata elég könnyű, akkor megváltoztathatók a régi, kevésbé hatékony berögződések, amelyekhez a munkatársak valamiért ragaszkodtak.

Egy másik választási lehetőség, hogy a mobil fejlesztés speciális modulok segítségével történik, amelyek iparági legjobb gyakorlatokat képeznek le, mint például a Scolvo termékei. Ezáltal a munkafolyamatok valóban egy sztenderdhez alkalmazkodnak majd, segítve a hatékonyságot és termelékenységet.

Fontos, hogy az egységes nem jelent egyformát: a vállalati mobil megoldásnak mindenképpen testre szabhatónak kell lennie, hogy alkalmazkodhasson a cég speciális szükségleteihez, hiszen bármi, ami az alkalmazásba bekerül, vállalati sztenderddé válik.

[/spb_text_block]

The post A 3 leghatékonyabb módszer a standard munkafolyamatok kialakítására appeared first on Scolvo.

A ma munkahelyén a technológiának már központi szerep jut, és rengeteg lehetőséget ad a termelékenység növelésére. A jövő fejlesztései nem lesznek annyira látványosak, mint a mobil eszközök feltűnése és a papír eltűnése: körülöttünk mindenütt szenzorok biztosítják majd, hogy a lehető legtöbb munkát végezhessük el a legkevesebb erőforrás használatával.

[/spb_text_block] [spb_image image=”17740″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”] [spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

Ami már ma is velünk van

Bizonyos szinten már minden munkahely digitális, és a vállalkozások egyre inkább digitális vállalkozásokká válnak. A kiskereskedelemtől a közművekig, a cégek mindenütt foglalkoznak a működésük digitalizálásával. Igazuk van abban, hogy nincs több vesztegetnivaló idő: a SADA Systems felmérése nemrégiben kimutata, hogy a válaszadók (IT-szakemberek) 49 százaléka szerint a digitális átalakulás ‘extrém prioritást’ élvez.

Az általunk ismert munkahely már legalább négyféle változáson ment keresztül az utóbbi időben:

• Főleg digitális beviteli eszközöket használunk (beleértve a mobilokat is),
• Adatainkat digitálisan tároljuk és menedzseljük (mivel a papírmentes folyamatok bizonyítottan növelik a produktivitást)
• Kommunikációnk a kollaborációra fókuszál (ezen a téren pedig nincs kötelező módszer vagy csatorna),
• És a digitális kimeneti eszközök használata is szinte kizárólagos.

A technológia, az új eszközök, amelyeket a cégek az alkalmazottaik kezébe adnak, nem csak szükségesek az újfajta munkavégzéshez, de fontos részét is képezik a munka élményének, amelyet a mai dolgozó generáció megkövetel.

A tehetséges dolgozók jól akarják érezni magukat munka közben, akár az irodában, akár útközben vannak. Így hát a cégek eszközöket adnak a kezükbe (amelyek egyébként hatalmas fejlődésen mentek keresztül, a laptopoktól és mobiltelefonoktól az okostelefonokig, tabletekig, és a hordható eszközökig) és felszerelik őket vállalati alkalmazásokkal is. A fogyasztói és az üzleti technológia egymás mellett, párhuzamosan létezik, és ez javítja, nem pedig rontja a termelékenységet.

Ennek következményeképpen, a ma digitális munkahelye (legalább) kétarcú: a fizikai helyszínen, az irodában, a fókusz a közösségi élményen és a kollaboráción van, míg a távoli munkavégzés a termelékenységet támogatja egy személyre szabott környezetben.

A munkabeosztás és a munkavégzés helye minden egyes munkavállaló esetében más és más lesz, ők pedig egyre rugalmasabbá válnak, ahogy terjed a távmunka (nagyrészt a mobil technológiáknak köszönhetően). Ez egy tagadhatatlan trend: az IDC becslése szerint 105 millióan fognak mobilisan dolgozni 2020-ra, számuk pedig évről évre kétmillióval nő majd.

Mit hoz a holnap?

A holnap munkahelyét éppen ezért már nem mozdíthatatlan tárgyak vagy hierarchiák határozzák majd meg, hanem azok az értékek, amelyeket az egyes dolgozók munkája hozzáad a cég teljesítményéhez. Ezeknek az értékeknek átláthatónak és mindenki által elfogadhatónak kell lenniük, hogy végső soron létrejöjjön egy úgynevezett vállalati kultúra.

Ezeken az értékalapú jellemzőkön kívül, három másik tipikus elem is mindenütt jelen lesz a holnap munkahelyén:

• Teljes digitalizáció, és a fontos adatok kinyerésének módszerei, amelyekkel új szolgáltatásokat hozhatunk létre,
• Mobil technológia, amely alkalmazkodik az emberhez (a felhasználói élmény még fontosabbá válik),
• Valamint egy eltolódás az IT-tól az egyéb üzletágak felé a technológiai döntések meghozatalában.

A közeljövőben a munkahelyek teljesen papírmentessé válnak – a vállalatoknak több szerverre lesz szükségük, mint iratszekrényre, és több applikációra, mint eszközre vagy részlegre. A technológiára azért is szükség lesz, hogy jobban meg lehessen szervezni a munkaerőt, amely egyre kevésbé lesz az irodában, vagy egyáltalán alkalmazotti státuszban.

Az emberi munkaerőt pedig nagyrészt a kreatív vagy menedzseri feladatok ellátására használják majd, míg a ‘dolgok internete’, az IoT átveszi az ismétlődő tennivalókat és az adatgyűjtést. A BI Intelligence úgy számolja, 2020-ra világszerte 34 millió lesz a hálózatba kötött tárgyak száma, amely magasabb szintű menedzsmentet és biztonsági ellenőrzéseket igényel majd.

A kockázatok ellenére a jövő mégis inkább fényesnek tűnik: az IoT-világ újfent lökést adhat a dolgozók termelékenységének és operatív hatékonyságának. Az intelligens épületeket kamerákkal és más szenzorokkal felszerelve és mobilokkal kontrollálva lehetővé válik a környezeti hatás kontrollálása, az emberek munkakörülményeinek optimalizálása, és a vagyontárgyak helyzetének követése.

Ezek az épületek csak ott fűtenek és világítanak majd, ahol az emberek dolgoznak, előre kijelölik a munkaállomásokat, figyelik a vízfogyasztást, helyfüggő hozzáférést adnak a szolgáltatásokhoz, és meghatározzák a tárgyak helyét az adott területen. Az IT-biztonság és a fizikai biztonsági szolgálatok együttműködnek majd a nemkívánatos események megelőzésében és menedzselésében.

Az Ön ügyfelei is megtehetik a következő lépést a teljes digitális átalakulás felé – csatlakozzon a SCOLVO közösségéhez még ma!

[/spb_text_block]

The post A ma és a holnap digitális munkahelye: útmutató kezdőknek appeared first on Scolvo.

2016 ellentmondásos év volt: egyfelől a vállalati mobilitás-megoldások iránti megnövekedett kereslet miatt a piac is gyorsabb ütemben növekedett, másfelől pedig lassító tényezőként megmaradt számos korábbi akadály, amelyre még nem sikerült megoldást találni.

[/spb_text_block] [spb_image image=”17782″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”] [spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

Mivel a vállalati mobilitás kétségkívül kulcsfontosságú eleme a digitális átalakulásnak, jó, hogy a digitalizáció sok menedzsernél feljebb került a fontossági listán: a SADA legfrissebb felmérése például azt mutatja, hogy az IT-szakemberek 49 százaléka szerint kiemelkedő fontosságú, 13 százalék szerint pedig a mobil applikációk a sarokkövei ennek a folyamatnak.

Ezt alátámasztja az a tény, hogy a menedzsment minden aggálya ellenére a dolgozók mindenütt egyre mobilabbá válnak. Az IDC becsléseszerint 2020-ra számuk eléri a 105 milliót, évi két milliós növekedéssel számolva. Természetesen az új típusú munkavégzés elterjedéséhez a technológia fejlődése adja a hátteret.

Saját IoT-t mindenkinek!

A hardverek terén már nem csak a BYOD-ről (Hozd a saját eszközöd) szól, bár a paletta újabb a hordható eszközök elterjedésével folyamatosan újabb elemekkel bővül, amelyek a jelek szerint már túlléptek a kísérleti fázison és konkrét munkahelyi bevezetésekre is sor került. Ezalatt az IT-szakemberek is túlléptek azon, hogy magukat az eszközöket próbálják kontroll alatt tartani, helyette most már az adatok biztosítására fókuszálnak.

Az újabb eszközök megjelenése miatt aggódni egyébként is egyre feleslegesebb, ahogy az IoT (“a dolgok internete”), vagyis a hálózatba kötött gépek korszaka beköszöntött. Ezek száma a szakértői várakozások szerint öt éven belül több, mint háromszorosára nő – a BI Intelligence úgy becsüli, számuk 2020-ig eléri a 34 milliárdot. A vállalkozások pedig jobb, ha hozzászoknak a gondolathoz, hogy a dolgozók mobilizálása csak egyike volt a számos rájuk váró kihívásnak, és a hálózatba kötött eszközök menedzselése teljesen más feladatok elé is állítja őket.

A pénzügyi appok megtérülésben verhetetlenek

Számos iparágban látható, ahogy a versenyben előnyt szereznek azok a cégek, amelyek kiváló mobil applikációkat fejlesztenek, leginkább az IT és a telekommunikációs ipar által inspirált megoldásokkal, áll a Transparency Market Research legfrissebb jelentésében. Ez a jelentés azt is megállapítja ugyanakkor, hogy az ilyen befektetés megtérülése a legjobb a banki, pénzügyi, és biztosítási szolgáltatási szektorban: ezeknek az appoknak a piaca 2015-2022 között 25.7%-os bővülést fog mutatni.

Tudjon meg többet arról, hogy az Aegon csoport, az élet- és vagyonbiztosítási, valamint a befektetési piac egyik vezető szereplője hogyan korszerűsítette, mobilizálta és optimalizálta kárfelmérői folyamatát új digitális eszközök alkalmazásával. 

Piaci átrendeződések

A vállalati mobilitás-menedzsment piaca idén tovább koncentrálódott. Az AirWatch tavalyi felvásárlásával a VMWare elnyerte a legnagyobb piaci szereplő címet az IDC-nél, és néhány elemző már hasonló akciót vár a Cisco-val és a MobileIronnal kapcsolatban is.

A rázós helyzet menedzselésére új vezérigazgatót neveztek ki a MobileIronnál, míg a Citrix, amely szintén lecserélte a legmagasabb pozícióban lévő emberét idén, azzal is bekerült a hírekbe, hogy májusban bejelentette a Microsofttal való együttműködését. Ez a lépés az egyszerű és ismerős alkalmazások növekvő fontosságára hívja fel a figyelmet.

Számít már a felhasználó?

A piac folyamatos növekedése és a cégek vitathatatlan bizalma a mobilitásban, mint jövőbiztos technológiában, még nem jelenti azt, hogy minden korábbi probléma megoldódott volna. A vállalati mobilitás-projektek még mindig küzdenek azzal, hogy hogyan integrálják a régi rendszereket és hosszabítsák meg az eszközök üzemidejét, de még ennél is fontosabb kihívás, hogy optimális felhasználói élményt nyújtsanak.

Ahogy a menedzserek szeme előtt a nagy kép lebeg, eljutnak az üzleti folyamatok átalakításához is. És amikor már ilyen mélyre ásnak, a felhasználói élmény kérdése kikerülhetetlenné válik. Annál is inkább, mivel úgy tűnik, egy jó felhasználói felület például bárkit azonnal versenyelőnyhöz juttathat, hiszen az app vonzóbb lesz a munkaerőpiacra újonnan belépő generáció számára, ugyanakkor az idősebbek is könnyebben megtanulják a kezelését.

A Kakas éve az Ön cége számára is a mobilitás éve lesz? Ossza meg velünk, milyen trendeket látott megjelenni idén, és milyeneket vár a következő évre!

[/spb_text_block]

The post Digitális átalakulás és vállalati mobilitás: Mi történt 2016-ban? appeared first on Scolvo.

A céges adatok digitalizációja és ennek folyományaképp a munkatársak állandó és helytől független hozzáférése sok menedzsert zavar, illetve félelemmel tölt el. Mások úgy érzik, a papírmentes iroda megteremtésével és a biztonsági kérdések IT-szakértőkre bízásával mindent megtettek a digitális átállásért.

[/spb_text_block] [spb_image image=”17605″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”] [spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

Az tény, hogy a munkahelyi digitalizáció olyasmi, amit megéri bevezetni: egy 2015-ös Avanade tanulmány szerint például a digitális eszközök 67 százalékkal növelik a cégek teljesíményét, 43 százalékuk pedig közvetlenül a bevételeit tudta növelni a digitális technológia használatával.

Szerencsére a bevezetést senkinek nem kell nulláról kezdenie, hiszen már tudjuk, melyek azok az építőelemek, amelyeket a napi gyakorlatban használva, teljesen digitalizálhatjuk a folyamatokat. Ráadásul ezek nagy része már eleve jelen van a vállalat mindennapjaiban: íme az a négy terület, amelyen már biztosan bekövetkezett a változás:

1. Beviteli eszközök és módszerek

Már az első számítógépek megjelenésével megkezdődött az a folyamat, amelynek során a digitális beviteli eszközök és módszerek lassan leváltják hagyományosakat. A papíron és ceruzán kívül billentyűzetet, egeret, szkennereket és kamerákat is használunk, amelyek mind magától értetődő kiegészítői minden irodának. Még hosszú ideig tart, mire minden analóg eszköz digitálissá válk, de ahogy egy 2014-es Coleman Parkes és Ricoh kutatás mutatja, a vállalatvezetők nagy része szerint a digitális transzformáció korából 2019-re elérkezünk mjad a digitális érettség korszakába. A mobil eszközök megjelenése a munkahelyen csak ennek a fejlődésnek a természetes velejárója, amelynek során egyre inkább eltűnnek a különbségek az otthon és az irodában használt technológia között.

2. Adatmenedzsment és -tárolás

Az információt, amit beviszünk egy rendszerbe, fel kell dolgozni és el kell tárolni, és ehhez más is kell, mint hardver. Igaz, hogy a papíralapú dokumentumok nehezebben halnak ki, mint az írógépek, de mikor kellett utoljára kizárólag analóg adatokkal dolgoznia? A mindennapi munka során már bitekkel és bájtokkal foglalkozunk, elképesztő módon javítva a saját termelékenységünket. Az AIIM Market Intelligence adatai szerint a javuló produktivitás egyenesen az első számú indok a papírmentesítésre a cégek 40 százaléka számára.

Talán nem is tud róla, de valószínűleg a legtöbb alkalmazása és dokumentuma már most is külső szervereken található, tehát fizikailag nincs az irodában. Elég csak arra gondolni, amikor a Google Docs-t használja a laptopon, azzal szemben, hogy egy doc végződésű fájlt ment el az asztali gépére. A RightScale 2016-os tanulmánya például rámutat, hogy világszerte a cégek 91 százalékánál már valamilyen szinten tart az adatok felhő-alapú tárolása, legyen az a tervezési szakasz vagy már az intenzív napi használat.

3. Kommunikációs eszközök és módszerek

A munka többi elemével együtt a kommunikáció is folyamatosan digitalizálódik és intuitívvá válik. A nyílt kollaboráció, mint trend, az úgynevezett Millennial generáció munkahelyi térnyerésével gyorsult fel igazán, hiszen ezek a fiatal munkavállalók terjesztették el a hozzá szükséges új és gyors csatornák használatát. Lehet, hogy a cégek még használnak vonalas telefont is, de a videokonferenciák legalább annyira integráns részei a mindennapi céges kommunikációnak. A belső közösségi hálózatok, a céges csetek, a megosztott dokumentumokban való közös dolgozás is sok helyen elérhető. A lényeg, hogy ne egy, központilag meghatározott módon legyen csak lehetséges a kommunikáció, hanem minden munkastílus megtalálhassa a hozzá illőt a választékban.

4. Kiviteli eszközök és módszerek

Akárcsak a bevitel esetében, a digitalizált kiviteli eszközök mára a mindennapi irodai környezet alig észrevehető részeivé váltak. A monitor alap, akárcsak a nyomtató vagy a projektor, ha az elvégzett munka bemutatásáról van szó. Még ha ez az átállás nem is ment könnyen (például sokáig kiprintelték a kollégák a prezentációkat), a digitális eszközök szerkesztési lehetőségei és bármikor elérhető volta segítette az elterjedésüket.

Úgy tűnik, hogy ha a vállalkozás hozzállásában digitálissá válik, mi több, már a legkézenfekvőbb megoldásként gondol a digitális opcióra, akkor egészen biztosan javulni fog az üzleti eredménye is. Ennek kellemes folyományaként pedig sokan közülünk újra megtanuljuk jól érezni magunkat munka közben is.

[/spb_text_block]

The post 4 dolog, amelyben már változtattak a cégek – Digitalizáció a munkahelyen appeared first on Scolvo.

A céges kiegészítő eszközöktől a személyes és munka-célokra egyaránt használt okostelefonokig és tabletekig a mobil eszközök nagy fejlődést mutattak az elmúlt néhány évben. A trend továbbra is az állandó változás maradt, amivel már a cégeknek is kötelező lépést tartaniuk.

[/spb_text_block] [spb_image image=”17797″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”] [spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

Minden a rádióval kezdődött

Jóval azelőtt, hogy a mobiltelefonokhoz és tabletekhez hasonló fogyasztói eszközök elkezdték volna átvenni az uralmat a munkahelyen, a cégek már tettek kísérleteket a dolgozók és a munkafolyamatok mobilizálására. Ez leginkább úgy történt, hogy perifériás eszközöket csatlakoztattak a céges hardverre bizonyos feladatok elvégzéséhez. Ezeknél a korai fázisú eszközöknék a fókusz, az alkalmazott technológia fejlettségi szintjéhez mérten, leginkább a funkcionalitáson volt, és nem annyira a felhasználói élményen vagy a dizájnon.

Elsőként az ellátási-lánc menedzsmentben kezdtek mobil megoldásokat használni, ahol azonnali pozitív hatása volt a meghatározott funkciójú mobil eszközök alkalmazásának. A vonalkód-leolvasásra és rádiófrekvenciás kommunikációra használt perifériák óriási mértékben javították a munkaerő termelékenységét.

A kiskereskedelmi szektor is régóta követi ezt a trendet, hiszen például az vezeték nélküli POS-kártyaleolvasókat már jóval 2000 előtt kezdték el használni. Ezek az eszközök radikálisan csökkentették a fizetési tranzakciók feldolgozásának idejét – nem csoda, hogy a POS-terminálok piaca már jó évtizede töretlenül fejlődik, jelenleg pedig évente körülbelül 35 millió terméket szállítanak ki a kiskereskedelmi egységekbe. Az okostelefonok és applikációk pedig csak nemrég jelentek meg a piacon versenytársként.

A jelen

A perifériás eszközök funkcionalitását ma már jórészt a mobiltelefonok és tabletek applikációi vették át. Alapszabályként előbb-utóbb minden periféria valamilyen applikációvá alakul át.

Bár ezeknek az alkalmazásoknak az adatrögzítő képessége néha még nem teljeskörű, használatuk gyorsan terjed anak köszönhetően, hogy jelentősen alacsonyabb a bekerülési költségük, mint a fizikai eszközöknek.

A legfrissebb Cisco Visual Network Indexadatai alapján a globális mobil penetráció jelenleg eléri a 7,9 milliárd eszközt, és az 563 milliós növekedés jórésze újabb mobiltelefonok megjelenését takarja. Nem kétséges, hogy az okostelefon válik az univerzális eszközzé, a specializáció pedig az alkalmazások segítségével valósítható meg.

Ebből következően az alkalmazás-fejlesztés piaca is fénysebességgel növekszik. Értékben 2015-ben elérte a 41,1 milliárd dollárt, és a szakértők szerint ezt 2020-ig megduplázhatja. A vállalati mobil alkalmazások piaca addigra 63 milliárd dollár értékű lesz, legalábbis a Strategy Analytics adatai szerint.

A jövő

A fogyasztói eszközök széles körű elterjedése tehát azt vonta maga után, hogy elkezdték azokat munkaeszközként is használni. A mobil technológiában zajló egyik legnagyobb trend, hogy belátható időn belül nem csak a kommunikációs eszközök, hanem a mindennapi használati tárgyak is hálózatba csatoltak lesznek (Internet of Things), tehát képesek lesznek az adattovábbításra. A Statista szerint ez a piac a 2012-es 8,7 milliós darabszámhoz képest 2015-re elérte a 18 millió darabot.

A folyamat már megfigyelhető a hordható technológia, például az okosórák, a Google Glass vagy az okos szenzorok terjedésében. Ezek alkalmazásában elsősorban a fitneszipar és az egészségügy jár élen, az okosórák ugyanis kiválóan tudják monitorozni a szívfrekvenciát vagy a vércukorszintet, de más szakmákba is lassan beszivárog ez a trend.

A kiskereskedelemben például, párhuzamosan a fogyasztói piacon való terjedésével, remekül alkalmazhatók az okos tárgyak a vásárlás élményének fokozására, vagy a munkafolyamatok átalakítására úgy, hogy beveszik azokat a szokásos kommunikációs és kollaborációs arzenálba.

Az okos szenzorok pedig az energia szektor új kedvencei: többek között a mérőszerkezetekbe telepítik előszeretettel, de az energiahálózati hatékonyság növelésének is hatékony eszköze.

[/spb_text_block]

The post Úton a digitális transzformáció felé: A mobil sztori appeared first on Scolvo.

A jövő munkahelye egy sor paradigma-váltás eredménye: a munka és a magánélet közti hagyományos különbség elmosódik, a munkahelyi hierarchiák, valamint a munkaköri leírások kora véget ér. Minden mindennel összefüggővé, transzparenssé, és mobillá válik. A munkaszervezésben a holisztikus megközelítés érvényesül. A termelékenység kulcsa a  az emberek és a technológia zökkenőmentes együttműködése az adatok menedzselésében.

[/spb_text_block] [spb_image image=”17908″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”] [spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

Ha a részletesebben megvizsgáljuk a kérdést, a jövő munkahelye lényegében a következő elemeket foglalja magába:

Digitalizáció

A cégek világszerte igyekeznek kihasználni a digitalizációban rejlő potenciált, de még az ebben vezető Egyesült Államokban is csak a cégek 18%-nak sikerült. Európában még alacsonyabb ez az arány, Németországban például jelenleg 10% a teljesen digitalizált cégek aránya.

Ennek ellenére biztos, hogy a digitalizáció átalakítja a munkahelyeket, az általunk használt eszközöktől kezdve az általunk betöltött munkakörökig. Eközben rengeteg adat keletkezik: éppen ezért egyre inkább az válik fontossá, hogy hogyan nyerhetjük ki a legfontosabb információkat ebből az adattömegből, a vállalkozás számára hatékonyan. A fókusz a folyamatok elemzésére, és a termelékenységet növelő trendek előrejelzésére tevődik át.

Mobilitás

A technológia a magán- és munkahelyi életünket is megváltoztatja. Egyre inkább mobilisak vagyunk, és új, innovatív eszközöket használunk a mobil munka szervezésére, különösen ami az együttműködéseket illeti. Ezekre a céges eszközökre nagy hatással vannak a fogyasztói eszközök, ebből következően a szerethetőségük éppen olyan fontossá válik, mint a használhatóságuk.

A fejlesztők ezt a célt a humán szempontú megközelítéssel érik el: vagyis a szoftvernek kell alkalmazkodni a dolgozóhoz, és nem fordítva. Ennek eredményeképpen a szoftver használata rugalmassá, felülete könnyen testreszabhatóvá válik. Ha pedig a dolgozók elfogadják az új eszközt, az leggyakrabban a mobil bevezetés sikerével egyenlő.

Transzparencia

Azok a cégek, amelyek a holnap munkahelyeként is sikeresek kívánnak lenni, minden szinten transzparensnek kell lenniük, beleértve az általuk képviselt értékeket és a munkafolyamatokat.

Ez a transzparencia fizikai szinten is megjelenik az irodák külső- és belsőépítészeti megoldásaiban (lásd a Microsoft új müncheni irodáját).

A transzparencia, ha következetesen használják, piaci szereplőként és munkaadóként is hitelessé teszi a szervezetet.

Értékalapú megközelítés

A transzparencia tehát segíti a cégeket abban, hogy bizonyos értékeket hitelesen képviseljenek, és a céges kultúrát ezek mentén formálják. Emögött az a koncepció húzódik meg, hogy a munkakörnyezetnek is tükröznie kell azt, amit a piac felé kommunikálunk.

A munkavállalók új generációja, az úgynevezett Y-generáció, különös figyelmet fordít arra, hogy munkaadójával közös értékeket találjon. Ezt a fajta gondolkodást hatékonyan támogatják a mobil megoldások, amelyekkel a munkavállalók önállóbbak lehetnek, több felelősséget vállalhatnak, és ebből megfelelő motivációt meríthetnek. A munka és magánélet egyensúlya már nem csak opció, hanem alapértelmezésként ez a holisztikus megközelítés érvényesül.

Változó munkakörök

A vállalatoknál zajló változások eredményeképpen a munkakörök is változnak. Megfigyelhető egy általános eltolódás a céges döntéshozatali folyamatokban: az IT már nem egyedül felelős a technológiai beszerzésekkel kapcsolatos döntésekért, hanem együtt kell működnie más területekkel, és háttértámogatást kell nyújtania az üzleti döntésekhez.

Az egyéni hivatások egyre inkább specializálódnak, a használt technológiával összhangban (pl. adatkutató és felhő-szakértő). A munkahelyeknek egy új, hálózatosodott, digitális bennszülött generációt kell támogatniuk, a még ott lévő idősebb generációval párhuzamosan, és mindkettő számára meg kell könnyíteniük az élethosszig tartó tanulást.

A SCOLVO olyan megoldások fejlesztését tűzte ki célul, amelyekkel a cégek a jövő munkahelyévé válhatnak. Hisszük, hogy a mobilitás az egyik legfontosabb eleme az innovációnak és a digitális átalakulásnak, és hogy ez az innovácó lehetővé teszi a cégek számára, hogy hatékonyabban dolgozhassanak, és megelőzhessék versenytársaikat.

[/spb_text_block]

The post 5 létfontosságú elem a holnap munkahelyén appeared first on Scolvo.

Mivel a digitális átalakulás már a küszöbön áll, a legjobb, amit tehetünk, hogy beengedjük. Ehhez azonban kell egy kulcs: ez lesz a digitális munkahely-stratégia, amely segít abban, hogy kihasználjuk az újonnan adódott lehetőségeket, és az erőforrásokat a hosszútávú fejlesztési céloknak megfelelően rendezzük át.

Mindez elsőre akár félelmetesnek vagy elnagyoltank is tűnhet, ennek ellenére azonban a stratégia megalkotása nem szabad, hogy túl sok gondot okozzon. Segítségképpen álljon itt néhány alapvető lépés a tervezéshez:

[/spb_text_block] [spb_image image=”17812″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”] [spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

Állapotfelmérés

Minden jó diagnózis, később pedig a gyógyítás alapja a megfelelő állapotfelmérés. Határozzuk meg, hogy jelenleg hol tart cégünk a digitális átalakulásban, vagy a digitális munkahely felé vezető úton. Utóbbit a Digital Workplace Group munkaélménynek nevezi, amely a hálózatba kapcsolt eszközök, szoftveres megoldások és az alkalmazottak által használt szolgáltatások összessége. De természetesen másfajta definíciókat is használhatunk.

Ezen a ponton érdemes megvizsgálni a munkafolyamatokat: van olyan, ami több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz? Ha igen, akkor ki kell javítani, még mielőtt a digitális munkahely-stratégia életbe lép és a mobil alkalmazásokat bevezetjük.

Ha már tiszta a kép, és tudjuk, hogy a vállalkozás milyen digitális eszközöket és szolgáltatásokat használ, ne felejtsük el hozzátenni azt, amit arról tudunk, hogy hogyan használják mindezt az alkalmazottak egyénileg, illetve egy csapat tagjaként. Kérdezzük meg mindenki véleményét azzal kapcsolatban, hogy szerintük mit kellene tartalmaznia a digitális stratégiának, és hogyan viszonyulnak a munka digitális megközelítésének gondolatához.

Ezután vizsgáljuk meg az üzleti környezetet. Próbáljuk meg kitalálni, hogy a versenytársak milyen mértékben alakították át digitálissá a működésüket. Hogyan értékeljük az ő ezirányú erőfeszítéseiket? Milyen megoldások váltak már elfogadottá a piacon?

Célmeghatározás

Most, hogy már ismerjük a kiindulási alapot, itt az ideje a stratégia kidolgozásának. Emlékeztessük magunkat, hogy hosszútávú tervezésről van szó. Hová szeretnék eljutni?

Kezdetnek válaszoljunk néhány konkrét kérdésre, amelyekre adott válaszaink egy tiszta vízióvá állhatnak össze. Sürgős-e a munkatársak számára a megfelelő digitális eszközök biztosítása? Esetleg a kommunikációs folyamatok szorulnának rá jobban egy digitális frissítésre? Üzleti alkalmazásokat kellene mobilizálni? A csapatmunkát kellene jobban támogatni? Vagy az üzleti folytonosság biztosítása a legsürgetőbb, méghozzá digitális biztosítékok segítségével? A válaszok megmutatják, hogy milyen irányba érdemes elindulni, milyen célok felé.

A misszió meghatározása tovább mélyítheti a koncepciót azzal, hogy hogyan kívánjuk elérni a céljainkat, és mitől lesz a digitális munkahely mindenki számára értékes.

Általában javasolt a stratégia megvalósításához vezető lépéseket, illetve a prioritásokat egy ütemterv formájában felvázolni. Ez alapvetően három szintet érint: az emberekét, a folyamatokét és a technológiai szintet. A stratégia ezen részében lehet részletezni, hogy milyen lépések szükségesek, hogy a vízió megvalósuljon,és milyen célkitűzések elérése vezet a végső megoldáshoz.

Amikor a stratégiát meghatározzuk, nem szabad, hogy ezt az aktuális költségvetési korlátok befolyásolják (a költségvetés tervezéséről még lesz szó). Egy jól kitalált stratégia ugyanis hagy teret a költségvetés módosításainak is bármilyen irányban. Ami az erőforrásokat illeti, természetesen a finanszírozási lehetőség bővítésére kell helyezni a hangsúlyt, szem előtt tartva az alkalmazni kívánt megoldások üzleti előnyeit.

Teljesítmény-ellenőrzés

A stratégia megalkotása során arra is figyelni kell, hogy legyenek benne a teljesítmény mérésének módját jelző utalások. Ez lehet a célkitűzések és lépésék rendszeres felülvizsgálata, vagy az alkalmazni kívánt teljesítménymutatók teljes listája.

Ha ezeket már a tervezés kezdetétől fogva kommunikáljuk, az nagyobb átláthatóságot eredményez, cserébe pedig az alkalmazottak jobban tudnak majd azonosulni a stratégia egészével. Továbbá minél hamarabb észrevesszük a problémákat, vagy az üzleti stratégiában bekövetkező változásokat, annál valószínűbb, hogy a digitális munkahely-stratégia is a realitás talaján marad – ez pedig kulcsfontosságú a sikerhez.

[/spb_text_block]

The post Digitális munkahely-stratégia, egyszerűen appeared first on Scolvo.