2016 ellentmondásos év volt: egyfelől a vállalati mobilitás-megoldások iránti megnövekedett kereslet miatt a piac is gyorsabb ütemben növekedett, másfelől pedig lassító tényezőként megmaradt számos korábbi akadály, amelyre még nem sikerült megoldást találni.

[/spb_text_block] [spb_image image=”17782″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”] [spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

Mivel a vállalati mobilitás kétségkívül kulcsfontosságú eleme a digitális átalakulásnak, jó, hogy a digitalizáció sok menedzsernél feljebb került a fontossági listán: a SADA legfrissebb felmérése például azt mutatja, hogy az IT-szakemberek 49 százaléka szerint kiemelkedő fontosságú, 13 százalék szerint pedig a mobil applikációk a sarokkövei ennek a folyamatnak.

Ezt alátámasztja az a tény, hogy a menedzsment minden aggálya ellenére a dolgozók mindenütt egyre mobilabbá válnak. Az IDC becsléseszerint 2020-ra számuk eléri a 105 milliót, évi két milliós növekedéssel számolva. Természetesen az új típusú munkavégzés elterjedéséhez a technológia fejlődése adja a hátteret.

Saját IoT-t mindenkinek!

A hardverek terén már nem csak a BYOD-ről (Hozd a saját eszközöd) szól, bár a paletta újabb a hordható eszközök elterjedésével folyamatosan újabb elemekkel bővül, amelyek a jelek szerint már túlléptek a kísérleti fázison és konkrét munkahelyi bevezetésekre is sor került. Ezalatt az IT-szakemberek is túlléptek azon, hogy magukat az eszközöket próbálják kontroll alatt tartani, helyette most már az adatok biztosítására fókuszálnak.

Az újabb eszközök megjelenése miatt aggódni egyébként is egyre feleslegesebb, ahogy az IoT (“a dolgok internete”), vagyis a hálózatba kötött gépek korszaka beköszöntött. Ezek száma a szakértői várakozások szerint öt éven belül több, mint háromszorosára nő – a BI Intelligence úgy becsüli, számuk 2020-ig eléri a 34 milliárdot. A vállalkozások pedig jobb, ha hozzászoknak a gondolathoz, hogy a dolgozók mobilizálása csak egyike volt a számos rájuk váró kihívásnak, és a hálózatba kötött eszközök menedzselése teljesen más feladatok elé is állítja őket.

A pénzügyi appok megtérülésben verhetetlenek

Számos iparágban látható, ahogy a versenyben előnyt szereznek azok a cégek, amelyek kiváló mobil applikációkat fejlesztenek, leginkább az IT és a telekommunikációs ipar által inspirált megoldásokkal, áll a Transparency Market Research legfrissebb jelentésében. Ez a jelentés azt is megállapítja ugyanakkor, hogy az ilyen befektetés megtérülése a legjobb a banki, pénzügyi, és biztosítási szolgáltatási szektorban: ezeknek az appoknak a piaca 2015-2022 között 25.7%-os bővülést fog mutatni.

Tudjon meg többet arról, hogy az Aegon csoport, az élet- és vagyonbiztosítási, valamint a befektetési piac egyik vezető szereplője hogyan korszerűsítette, mobilizálta és optimalizálta kárfelmérői folyamatát új digitális eszközök alkalmazásával. 

Piaci átrendeződések

A vállalati mobilitás-menedzsment piaca idén tovább koncentrálódott. Az AirWatch tavalyi felvásárlásával a VMWare elnyerte a legnagyobb piaci szereplő címet az IDC-nél, és néhány elemző már hasonló akciót vár a Cisco-val és a MobileIronnal kapcsolatban is.

A rázós helyzet menedzselésére új vezérigazgatót neveztek ki a MobileIronnál, míg a Citrix, amely szintén lecserélte a legmagasabb pozícióban lévő emberét idén, azzal is bekerült a hírekbe, hogy májusban bejelentette a Microsofttal való együttműködését. Ez a lépés az egyszerű és ismerős alkalmazások növekvő fontosságára hívja fel a figyelmet.

Számít már a felhasználó?

A piac folyamatos növekedése és a cégek vitathatatlan bizalma a mobilitásban, mint jövőbiztos technológiában, még nem jelenti azt, hogy minden korábbi probléma megoldódott volna. A vállalati mobilitás-projektek még mindig küzdenek azzal, hogy hogyan integrálják a régi rendszereket és hosszabítsák meg az eszközök üzemidejét, de még ennél is fontosabb kihívás, hogy optimális felhasználói élményt nyújtsanak.

Ahogy a menedzserek szeme előtt a nagy kép lebeg, eljutnak az üzleti folyamatok átalakításához is. És amikor már ilyen mélyre ásnak, a felhasználói élmény kérdése kikerülhetetlenné válik. Annál is inkább, mivel úgy tűnik, egy jó felhasználói felület például bárkit azonnal versenyelőnyhöz juttathat, hiszen az app vonzóbb lesz a munkaerőpiacra újonnan belépő generáció számára, ugyanakkor az idősebbek is könnyebben megtanulják a kezelését.

A Kakas éve az Ön cége számára is a mobilitás éve lesz? Ossza meg velünk, milyen trendeket látott megjelenni idén, és milyeneket vár a következő évre!

[/spb_text_block]

The post Digitális átalakulás és vállalati mobilitás: Mi történt 2016-ban? appeared first on Scolvo.

A céges adatok digitalizációja és ennek folyományaképp a munkatársak állandó és helytől független hozzáférése sok menedzsert zavar, illetve félelemmel tölt el. Mások úgy érzik, a papírmentes iroda megteremtésével és a biztonsági kérdések IT-szakértőkre bízásával mindent megtettek a digitális átállásért.

[/spb_text_block] [spb_image image=”17605″ image_size=”full” frame=”noframe” caption_pos=”hover” remove_rounded=”yes” fullwidth=”no” overflow_mode=”none” link_target=”_self” lightbox=”no” intro_animation=”none” animation_delay=”200″ width=”1/1″ el_position=”first last”] [spb_text_block animation=”none” animation_delay=”0″ simplified_controls=”yes” custom_css_percentage=”no” padding_vertical=”0″ padding_horizontal=”0″ margin_vertical=”0″ custom_css=”margin-top: 0px;margin-bottom: 0px;” border_size=”0″ border_styling_global=”default” width=”1/1″ el_position=”first last”]

Az tény, hogy a munkahelyi digitalizáció olyasmi, amit megéri bevezetni: egy 2015-ös Avanade tanulmány szerint például a digitális eszközök 67 százalékkal növelik a cégek teljesíményét, 43 százalékuk pedig közvetlenül a bevételeit tudta növelni a digitális technológia használatával.

Szerencsére a bevezetést senkinek nem kell nulláról kezdenie, hiszen már tudjuk, melyek azok az építőelemek, amelyeket a napi gyakorlatban használva, teljesen digitalizálhatjuk a folyamatokat. Ráadásul ezek nagy része már eleve jelen van a vállalat mindennapjaiban: íme az a négy terület, amelyen már biztosan bekövetkezett a változás:

1. Beviteli eszközök és módszerek

Már az első számítógépek megjelenésével megkezdődött az a folyamat, amelynek során a digitális beviteli eszközök és módszerek lassan leváltják hagyományosakat. A papíron és ceruzán kívül billentyűzetet, egeret, szkennereket és kamerákat is használunk, amelyek mind magától értetődő kiegészítői minden irodának. Még hosszú ideig tart, mire minden analóg eszköz digitálissá válk, de ahogy egy 2014-es Coleman Parkes és Ricoh kutatás mutatja, a vállalatvezetők nagy része szerint a digitális transzformáció korából 2019-re elérkezünk mjad a digitális érettség korszakába. A mobil eszközök megjelenése a munkahelyen csak ennek a fejlődésnek a természetes velejárója, amelynek során egyre inkább eltűnnek a különbségek az otthon és az irodában használt technológia között.

2. Adatmenedzsment és -tárolás

Az információt, amit beviszünk egy rendszerbe, fel kell dolgozni és el kell tárolni, és ehhez más is kell, mint hardver. Igaz, hogy a papíralapú dokumentumok nehezebben halnak ki, mint az írógépek, de mikor kellett utoljára kizárólag analóg adatokkal dolgoznia? A mindennapi munka során már bitekkel és bájtokkal foglalkozunk, elképesztő módon javítva a saját termelékenységünket. Az AIIM Market Intelligence adatai szerint a javuló produktivitás egyenesen az első számú indok a papírmentesítésre a cégek 40 százaléka számára.

Talán nem is tud róla, de valószínűleg a legtöbb alkalmazása és dokumentuma már most is külső szervereken található, tehát fizikailag nincs az irodában. Elég csak arra gondolni, amikor a Google Docs-t használja a laptopon, azzal szemben, hogy egy doc végződésű fájlt ment el az asztali gépére. A RightScale 2016-os tanulmánya például rámutat, hogy világszerte a cégek 91 százalékánál már valamilyen szinten tart az adatok felhő-alapú tárolása, legyen az a tervezési szakasz vagy már az intenzív napi használat.

3. Kommunikációs eszközök és módszerek

A munka többi elemével együtt a kommunikáció is folyamatosan digitalizálódik és intuitívvá válik. A nyílt kollaboráció, mint trend, az úgynevezett Millennial generáció munkahelyi térnyerésével gyorsult fel igazán, hiszen ezek a fiatal munkavállalók terjesztették el a hozzá szükséges új és gyors csatornák használatát. Lehet, hogy a cégek még használnak vonalas telefont is, de a videokonferenciák legalább annyira integráns részei a mindennapi céges kommunikációnak. A belső közösségi hálózatok, a céges csetek, a megosztott dokumentumokban való közös dolgozás is sok helyen elérhető. A lényeg, hogy ne egy, központilag meghatározott módon legyen csak lehetséges a kommunikáció, hanem minden munkastílus megtalálhassa a hozzá illőt a választékban.

4. Kiviteli eszközök és módszerek

Akárcsak a bevitel esetében, a digitalizált kiviteli eszközök mára a mindennapi irodai környezet alig észrevehető részeivé váltak. A monitor alap, akárcsak a nyomtató vagy a projektor, ha az elvégzett munka bemutatásáról van szó. Még ha ez az átállás nem is ment könnyen (például sokáig kiprintelték a kollégák a prezentációkat), a digitális eszközök szerkesztési lehetőségei és bármikor elérhető volta segítette az elterjedésüket.

Úgy tűnik, hogy ha a vállalkozás hozzállásában digitálissá válik, mi több, már a legkézenfekvőbb megoldásként gondol a digitális opcióra, akkor egészen biztosan javulni fog az üzleti eredménye is. Ennek kellemes folyományaként pedig sokan közülünk újra megtanuljuk jól érezni magunkat munka közben is.

[/spb_text_block]

The post 4 dolog, amelyben már változtattak a cégek – Digitalizáció a munkahelyen appeared first on Scolvo.